RSS Feed

Angol játék II.

Dalia László - 2020. 04. 22. 8:00:56 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Angol játék II.

Ez a foci, ez az anglikán játék sokáig nem is látott külföldi játékost, külföldi edzőt meg méginkább nem. Arsene Wenger, a francia volt az első. Na, mégsem az első, mert Josef Venglos, a szlovák edző hat évvel korábban már megfordult Angliában, az Aston Villa menedzsereként, de ő aztán hamar megbukott. Mondta is később, hogy Közép-Európában egészen máshogy játsszák ezt a játékot.

Régimódi csapata volt az ágyúsoknak, az alapítók hajdan kriketteztek és a klub konzervatív épülete, márványtermeivel birodalmi nagyságot sugárzott. Az elnök maga is az Etonba járt, ahogy hajdan az angol foci atyjai. Dein alelnök az Angol Labdarúgó Szövetség képviselőjeként utazgatott a világban, s Arsene Wengert, a Monaco edzőjét találta meg. Mégis, majdnem két évig húzódott a francia edző szerződtetése, aki közben Japánt is megjárta. Váratlanul aztán megjelent Wenger és felforgatta a csapat életét. Egy francia. Ez épp oly fantasztikusnak tűnt, mint a szlovák edző. És 1996-ban még mindig csak egy külföldi ült a Premier League kispadján, Ruud Gullit. Ám a Chelsea edzője korábban világsztár focista volt, így a hollandot könnyen elfogadták.

Wenger tanár úr idegen közegbe érkezett,  öt nyelven beszélt és közgazdász diplomája volt.  Az üvöltöző angol edzőkhöz képest, akik közül néhány még veréssel is megfenyegette a  játékosokat, ha nem tartják be az utasításokat, ő nyugodtan ült  a kispadon. És nem habozott mindent megváltoztatni. Michael Cox könyvéből (Daráló) tudjuk, hogy az Arsenal játékosai akkoriban úgy tömték magukba a kaját, mintha amatőrök lettek volna. Reggelire befalták a hagyományos angol reggelit, ebédre  fish and chipset, bélszínt ettek és este sem vetették meg a pizzát vagy a kínai kaját. Wenger Japánból jött, ahol nem látott elhízott embert, így kiadta az öltözőben, hogy a játékosok párolt halat, csirkét és sok zöldséget egyenek. És kitiltotta a csokoládét, a chipseket és a kólát. Természetesen dietetikusokat is alkalmazott, akik a helyes táplálkozásra szorították a játékosokat és rászoktatták őket a vitamimokra. Hamarosan az ellenfelek is felfedezték, hogy az ágyúsok nagyon jó erőben vannak, így ők is követték a Wenger receptet. És a nagy ivászatoknak is vége lett, pedig az esti sörözések azelőtt néha elfajultak, s előfordult, hogy egy-két játékos másnap másnaposan ment edzésre.

Wenger sosem foglalkozott az ellenféllel, ellenben meghonosította az angol fociban  az állóképesség fejlesztését,  a külföldi játékosok igazolását és a technikás  focit. Bergkamp, Vieira és Overmars nemcsak technikásak voltak, de erővel is bírták. Persze, Wenger módszerét hamarosan étvette a többi csapat is, s a Premier League így válhatott a világ legnézettebb és legjobban szponzorált bajnokságává. Wenger utóbb joggal mondhatta, hogy "Én voltam az, aki kinyitotta az ajtót a világ előtt". Az Arsenal hálás volt a francia edzőnek, 22 évig maradhatott a csapat menedzsere.

Fotó: -a-
Lap tetejére