RSS Feed

Európai Szén- és Acélközösség – szilárd alap?

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2020. 02. 11. 14:40:50 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Európai Szén- és Acélközösség – szilárd alap?

2020-ban - a Brexit küszöbén? - 28 tagállama van az Európai Uniónak. Hazánk 2004 májusában csatlakozott az EU-hoz. Túl egy pénzügyi, gazdasági válságon, s számos kisebb-nagyobb krízisen, meg az EP választáson, Brüsszel és Budapest kapcsolatán volna mit javítani.

A második világháború után létrejött Európai Szén- és Acélközösséget hat nyugati ország alkotta. A Benelux-államok mellett Itália, Franciaország és az NSZK gazdasági szövetsége volt ez. Az első bővítésre jó két évtizedet kellett várni. 1973-tól az Egyesült Királyság, Írország és Dánia is a majdani EU tagja lett. 1981-ben pedig – a napjainkban is súlyos nehézségekkel küzdő – Görögországot vették fel az Európai Közösségbe. Ki gondolt akkoriban a KGST felbomlására, a berlini fal 30 évvel ezelőtti ledőlésére, a Szovjetunió széthullására?

Addig még '86-ban Spanyolországot és Portugáliát is befogadta Brüsszel. Németország újraegyesítése 1990-ben azzal járt, hogy a hajdani NDK beolvadt az NSZK-ba, s az Európai Unióba. Ausztria, Finnország és a svédek a következő körben (1995-ben) váltak EU-régióvá. Hazánk, kilenc másik állam társaságában éppen másfél évtizede csatlakozott az Unióhoz. Öröm, bánat – ki-ki vérmérséklete szerint idézi fel a 2004 óta eltelt, belpolitikai viharoktól sem mentes korszakot. De tény, hogy Brüsszel és Budapest viszonya volt már harmonikusabb is. Ma 28 tagországa van az EU-nak. Románia és Bulgária 2007 januárjában, déli szomszédunk Horvátország pedig 2013 nyarán írta alá a csatlakozási szerződést.


Fotó: -a-
Lap tetejére