Vezérgondolatai között szerepeltek: biztonságpolitika, gazdaság, identitás. A rendezvény helyszíne, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár teljesen megtelt konferenciaterme kitűnő, ünnepélyes környezetet nyújtott a tanácskozáshoz. Az előadók témakörük kitűnő ismerői voltak. A rendezvény több mint 100 résztvevője aktívan bekapcsolódott az eszmecserébe.Köszöntőt mondott Dr. Czeglédi József, a KEP elnöke, Dr. Tanka László a Magyar Világtalálkozó alapító elnöke, Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus.
Elnöki köszöntőjében Dr. Czeglédi József kiemelte, hogy lényeges napjainkban a párbeszéd, ami elősegítheti, hogy ellenfelek partnerek, barátok legyenek. Egyes kérdésekben alapvető a nemzeti konszenzus megteremtése. Megemlítette, hogy három hónappal ezelőtt stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a KEP az Európa Mozgalom Magyar Tanácsával. Külön is megköszönte az Akadémia támogatását. Dr. Tanka László elismerően nyilatkozott a 7 éve tartó együttműködésről a KEP-el, melynek eredményeképpen a mostani VII. Magyar Világtalálkozónak is kiemelt közéleti eseménye a mai. Röviden bemutatta a jelenleg folyó nagyszabású eseménysorozat kiemelkedő elemeit. Megemlítette, hogy Aranyosapáti volt a helyszíne a felekezetközi párbeszédnek, ahol különböző vallások képviselői közös békenyilatkozatot fogadtak el. Ez is megerősítette, hogy milyen fontos a dialógus, globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni. Dr. Kroó Norbert akadémikus történelmi áttekintése szerint Európa még sötét volt és üres, amikor Kínában már magas szintre ért a tudomány. Voltak kezdeményezései, de akkor Európa nem fogadta, ezért Kína visszazárkózott. Most mindennél jobban látható, hogy a világpolitika súlypontja nyugatról keletre és északról délre tevődik át. A hatvan év alatt teremtett kincset jól kell alkalmazni, hasznosítani az egész világ számára. Külön méltatta a KEP – EMMT együttműködést.
A továbbiakban Czeglédi József KEP elnök felolvasta hg. Esterházy Antal üdvözletét. A KEP tiszteletbeli elnöke, az Esterházy hercegi család feje ebben kiemelte, hogy a magyar közönség érdeklődését a jubileum kapcsán kiemelten foglalkoztatják Európa, az integráció kulcsfontosságú kérdései. Találkozónk az 1957-évi Római Szerződés 60-ik évfordulója kapcsán ezért is a Magyar Világtalálkozó kiemelt közéleti eseménye. Hozzájárul küldetésünkhöz, az Európához tartozás eszményéhez, a szoros együttműködés és egymásra utaltság jegyében folytatott tevékenységhez.
Gaál Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium osztályvezetője a biztonságpolitika aktuális helyzete és kihívásai témakörben tartott előadást. Bevezetőjében felvázolta a biztonság fogalmának napjainkban tapasztalható megváltozását, az államközpontú biztonságfogalom emberközpontúvá válását, s bemutatta e folyamatok hatásait. Megfigyelhető, hogy a biztonságpolitikai megközelítés módosulása egy sor új típusú biztonságpolitikai kihívás elé állítja a nemzetközi kapcsolatok szereplőit. Előadásában is kitért a kiberbiztonság, az ellátásbiztonság és erőforrás-diplomácia kérdéseire, valamint a szélsőségesség és terrorizmus jelentette kihívásokra.
Dr. Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója "A népvándorlás helyzete Európában és Magyarországon" témában tartott előadásában kifejtette, hogy Európában akut válsághelyzet van, ami hullámokat kelt, ezt érzékeljük naponta. A strukturális válsághelyzet 2015 óta tart. A német kancellár véleménye ma már az, hogy nem tarthatjuk meg az eddigi gondolkodásmódot. Európa-szerte viták tapasztalhatók arról, hogy hogyan kell kezelni a migrációt. Az európai menekültügyi jogrendszer nem csökkenti, hanem növeli a nyomást. A beáramlást jutalmazza, és nem azokat, akik a szülőhelyükön akarnak boldogulni.
Prof. Dr. Schöpflin György az Európai Parlament képviselője "Európa honnan – hová?" címet viselő videó üzenet formájában megtartott előadásában kijelentette, hogy az európai történelem egyedülálló. Hatására megszűnhetnek a háborúk. Az integráció azt jelenti, hogy Európa kivezethető a traumából. Ez megvalósult nyugaton, de Közép- és Kelet-Európában nem. 1989-ben azt vártuk, hogy visszakerülünk Európába, de a kivezetés a traumából sohasem valósult meg. Mély kulturális különbségek, konfliktusok mutatkoznak és megmaradnak, amíg az EU csak egyféle megoldást lát, összeurópai elképzelése nincs. Fontos lenne, hogy a nyugat odafigyeljen arra, amit mondunk.
Prof. Dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke "Közép-Európa gazdasága 2017-ben" című előadásában gazdasági és államháztartási pozíciókat ismertetett nemzetközi összehasonlításban. Rövidebb távon viszonylag kedvezők a kilátások, de egyre kockázatosabb a világ, számos ország van ellentmondásos helyzetben. Európai átlagot meghaladóan nálunk 2017-re 4% körüli növekedés prognosztizált. A nyugdíjak és a fizetések emelése tartható. Inflációnk illeszkedik a régiós országok trendjéhez. Hiány és eladósodottság tekintetében az unióban a középmezőnyben helyezkedünk el. Gazdasági növekedésünk ma meghaladja az EU átlagot, ez a közeli jövőben még erőteljesebb lesz, de a későbbiekben kérdéses, sok tényezőtől függ.
Radda István, az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala elnöke "Az osztrák-magyar kapcsolatok néhány új sajátossága" mottóval tartott ismertetőjében megállapította, hogy ausztriai hivatalos megnyilatkozások szerint is sikertörténet Magyarország fejlődése 2016-ban és 2017 elején.
Prof. Dr Pók Attila az MTA Történettudományi Intézet igazgató helyettese, a Felsőbb-fokú Tanulmányok Intézete - Kőszeg, tudományos tanácsadó, az EMMT alelnöke "Európai identitás, történész szemmel" című előadásában történeti áttekintést adott az európai identitás eredetéről, helyzetéről, perspektíváiról, arról, hogy hogyan gondolkozik az európai közvélemény az EU-ról. Felmérés készült, mely kimutatta, hogy Európa polgárai 57%-a tartja az EU-t jó dolognak, Magyarország esetében ez 48%. Az EU-val kapcsolatos elvárásokról adnak képet az Euro-barométer táblázatok. Az európai identitásra mutató kérdések: nemzettudat, Európa-tudat, közös múlt, közös kultúra, nemzeti himnusz, Európa-himnusz, politikai elit, tragédiák értelmezése és elkerülése, megítélése.
A vitában szólók kötetlenül reflektáltak az előadók által elhangzottakra: hosszú távon az oktatásra kell a hangsúlyt helyeznünk; a kulturális amnézia áthatja az európai identitást; a történelmi öntudat fontos; meg kell tanulni egymás nyelvét, mert az elit értelmiség gyakran elbeszél a nép fölött. A kérdezők, hozzászólók választ kaptak kérdéseikre. Több részvevő méltatta a kivételesen magas színvonalú előadásokat és a sűrű program ellenére precíz megvalósítást.
Az összefoglalóban Dr. Fazakas Szabolcs, az Európai Számvevőszék Elnöksége tagja, c. egyetemi tanár, volt miniszter, a KEP alelnöke kiemelkedően pozitívan értékelte a konferencia színvonalát, az előadásokat és a hozzászólásokat. Külön hangsúlyozta a KEP és az EMMT stratégiai együttműködési megállapodás és az Akadémia pozitív szerepét a X. Társadalmi Párbeszéd Fórum megvalósításában. Ezután "Rómától-Brüsszelig, az EU 60 éve" címmel ismertetést adott az EU integráció történetéről dióhéjban: európai összefogás, Európai Egyesült Államok, pán-európai gondolat megjelenései; Marshall-terv; Schumann-terv, Montánunió, Római Szerződés; dinamikus fejlődés; első bővülések és a kiteljesedés további jelentős momentumai. A II. világháború tanulsága, hogy a laza kormányközi együttműködések még nem jelentenek garanciát a békére. Zárszavában megállapította: a Brexit által felvetett elméleti kérdés: miért akar valaki kilépni egy jól működő rendszerből? A válasz: csak ha valami baj van. Az Európai Számvevőszék rendkívüli figyelemmel kíséri a kölcsönös tartozásokat. Fontos, hogy ne engedjük, hogy Európa a "Divide et impera" törekvés áldozata legyen. Európában felületi kezelés zajlik, végleges megoldás még nincs. El kellene érni, hogy a fiatalok is boldogan gondoljanak arra, hogy európaiak. Változzon a szemlélet, hiszen az integráció egy történelmi csoda.
Fotó: -a-