A Brexit és az EP-választások

Mix Online - A Brexit és az EP-választások - Nyomtatható változat

főoldal - Friss
mti | 2019. 04. 15. 19:25:20
A Brexit és az EP-választások Theresa May brit miniszterelnök elsődleges fontosságú célkitűzése a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltétrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatása még a május 23-án kezdődő európai parlamenti választások előtt, annak érdekében, hogy Nagy-Britanniának ne kelljen részt vennie az EP-választásokon - mondta hétfőn a brit külügyminiszter.
Jeremy Hunt, aki Japánban tárgyal a Brexit utáni kereskedelmi kapcsolatokról, a BBC rádiónak Tokióból nyilatkozva kijelentette: a brit választók számára "hatalmas csalódást" okozna, ha voksolniuk kellene a jövő havi EP-választásokon.
    Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes kormányzati vélemények szerint a brit részvétel az EP-választásokon "katasztrófával" érne fel, Hunt egyetértőleg azt mondta: a kormányzó Konzervatív Párt választási kilátásai szempontjából "ez egyértelműnek tűnik".
    A Brexit ügyében múlt szerdán tartott soron kívüli EU-csúcs a brit kilépés legfeljebb október 31-ig terjedő halasztását hagyta jóvá.
    A döntés azt is jelenti, hogy egyelőre lekerült a napirendről a brit EU-tagság rendezetlen körülmények közötti megszűnése, jóllehet a megállapodás nélküli Brexit egy későbbi időpontban továbbra is a lehetőségek között van.
    A jelenlegi jogi alaphelyzet ugyanis az, hogy ha a londoni alsóház által eddig háromszor leszavazott Brexit-megállapodást a májusi EP-választásokig sem sikerül elfogadtatni, akkor Nagy-Britannia vagy részt vesz az európai parlamenti választásokon, vagy június 1-jén megállapodás nélkül kilép az EU-ból.
    A brit kormány a múlt héten már megtette az első formális lépéseket a brit EP-választási részvétel jogi előkészítésére, arra az esetre, ha Nagy-Britannia még júniusban is az Európai Unió tagja lenne.
    Ebben az esetben május 23-án lenne a brit EP-választás.
    A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam az előző, márciusban tartott rendes EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.
    Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.
    Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő. Ennek alapján, ha a múlt heti EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a Brexit további halasztásáról, a brit EU-tagság múlt pénteken megállapodás nélkül megszűnt volna.
    Arra a riporteri kérdésre, hogy Theresa May politikailag "túlélheti-e", ha a továbbiakban sem sikerül elfogadtatni a Brexit-megállapodást az alsóházban, Jeremy Hunt a hétfői BBC-interjúban nem válaszolt egyértelmű igennel vagy nemmel; úgy fogalmazott, hogy ebben az esetben "nagyon súlyos helyzet" állna elő, "de még nem tartunk itt".
    A brit külügyminiszter hozzátette: ahogy közeledik a májusi EP-választások időpontja, várakozása szerint az alsóházi képviselők közül egyre többen felismerik, hogy mekkora a tét. 
    Hunt szerint ennek alapján nem lehet kizárni, hogy "valamilyen megállapodást" sikerül elfogadtatni az alsóházban.
    Elismerte, hogy ehhez nem elég a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt frakciójának támogatása, de hangsúlyozta, hogy a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal kezdett tárgyalássorozat konstruktívabbnak bizonyult, mint ahogy azt sokan várták, "bár még nem tudjuk, hogy eredményre vezet-e".
    A brit külügyminiszter szerint azért is égetően szükséges az előrelépés, mert "a Brexit-paralízis" folytatódása súlyos károkat okozna Nagy-Britannia nemzetközi megítélésében, és a külföldi kereskedelmi partnereket aggasztja, hogy az ország "elmerül a Brexit-döntésképtelenség mocsarában".