Azok a boldog, szép napok

Mix Online - Azok a boldog, szép napok - Nyomtatható változat

főoldal - Kultmix
Dalia László | 2019. 02. 03. 8:53:46
Azok a boldog, szép napok Szép és keserű idők voltak, ám az ötvenes-hatvanas években is hallgattak slágereket a népek, táncoltak is. A szociológusok úgy magyarázzák, hogy a nosztalgia nem ismer rendszert, a fiatalkori évek duplán számítanak és hát a zenével, a dalokkal nem versenyezhet semmi, ha fel akarjuk idézni azokat az éveket.
Csak egy kis emlék

Ákos Stefi már a negyvenes évek végén énekelt, gramofonlemezei jelentek meg és Macskássy Gyula filmeket is forgatott vele. A Zeneakadémiát is elvégezte, de nem a klasszikus zenét választotta. Igaz, tudását később felhasználta, amikor a Magyar Rádióban fiatalokat tanított, hangképző tanár lett.
Az 50-es évek végén Hollós Ilona és Záray Márta mellett Ákos Stefi volt a legismertebb magyar táncdal énekesnő. 1960-ban a tévé szilveszteri műsorában Paul Anka Dianáját énekelte. A hatvanas évek elején viszont háttérbe szorult, és még a beatkorszak előtt búcsút vett a színpadtól. A hatvanas évektől hosszú évtizedekig énektanárként is dolgozott, így adva át tudását az újabb és újabb énekes generációknak. Többek között Cserháti Zsuzsa is tanítványa volt.
Ákos Stefi  és a vele oly gyakran fellépő Holéczy zenekar külön korszakot jelentettek a magyar könnyűzenében az ötvenes években. Stefi legismertebb dalai a „Mariguana cha-cha-cha”, az „Úgy szeress”, a „Csoko-csoko, csokoládé” és a „Csak egy kis emlék” voltak. Az Anima Sound System feldolgozta a Mariquana cha-cha-cha című dalát, ám az eredeti előadóról már senki sem tud. Bradányi Iván is írt 5-6 slágert az énekesnőnek, s tőle tudom, hogyan lett Szűcs Stefániából Ákos Stefi. „Egyszer megkérdeztem tőle egy előadás szünetében, miért változtatta meg a nevét. Mondta, hogy azelőtt mindig a plakát alján jegyezték, ám amikor felvette a férje nevét vezetéknév gyanánt, egyből a névsor elejére került. Volt humora. Záray Mártával haragban voltak, s ezt sem nagyon értettem, mert akkoriban a kollégák szerették egymást. Erre is rákérdeztem, s azt mondta, hogy a Márta egyszer majdnem elcsábította az Ákost. Kérdezem, hány éve volt ez. Van ennek már 43 éve is, felelte, de én nem felejtek”.
   Amikor Ákos Stefi meghalt, az MTI Szenes Ivánt kérdezte meg. "Ákos Stefi nagyon nagy sztár volt és olyan ember, aki mindig szeretetre vágyott. Kitűnő előadó művész volt és óriási népszerűségnek örvendett. A „Pest felé szökik a nyár” és az „Úgy szeress” nagyon nagy közös slágereink voltak." - 

Fogj, egy sétapálcát!
Átkozottul jóképű, Apolló alkatú. Ez lett volna Németh Lehel, s akkor a hangjáról még nem is regéltünk. Ritkán írtak magyar énekesekről olyan szépeket, mint Németh Lehelről, holott csak hét évig boldogította rajongókat. Ám ez csodálatos hét év volt, mint egykori Német Lehel rajongó, mondhatom, a „Reszket a hold a tó vízében” mindent vitt, naponta húszszor játszotta a rádió és én naponta húszszor hallgattam meg. Mátészalkán nyaraltam a nagyszüleimnél, s még csak 5 éves voltam, de az esti koncertre elvittek, amely fél kilenckor kezdődött volna, de miután a sztárok késtek, állítólag késve szállt fel a kisrepülő Nyíregyházáról, csak fél 11-kor léptek színpadra, s én végigélveztem Németh Lehel dalait. Ez 1962-ben történt. Legközelebb 1993-ban találkoztam vele Lakitelken, ahol egy műanyag üzemet alapított, s nem tudtunk leülni sem rendesen, mert ellepték a szivacsok. A Kanadába emigrált énekes ugyanis feltaláló lett, s olyan gépeket épített, amelyek ontották a szivacsokat. Jót beszélgettünk Mátészalkára persze már nem emlékezett.
Az Erdélyből származó énekes volt segédmunkás, bútorszállító, majd a kelenföldi BHG műszerésze lett. Ott énekelt is a dalárdában, s Németh Marika fedezte fel, így már felléphetett a televízió első szilveszteri műsorában 1957-ben. A karrierje innen nyílegyenes volt a magyar Frank Sinatranak, akiért rajongtak a hölgyek. A legnagyobb slágerei (Oh, Serenella, Fogj egy sétapálcát, Kicsit szomorkás) ma is örökzöldnek számítanak. A „Reszket a tó a hold vízében” 133 ezer megtekintésnél tart a YouTube-on. Pályáját az irigység törte ketté, feljelentették, mert Ausztriából hozatott mikrofont és más technikai cuccot. A pletyka szerint egyébként hófehér Opellel száguldozott a városban, de ennek fele sem volt igaz. Egy évre eltiltották, artistának állt és már az első osztrák előadás után lelépett. Kanadában a műszaki tudásával boldogult, és csak a szíve húzta haza 1991-ben. Két albuma is megjelent, s 2005-ben hunyt el. 

Ketten az úton
A Kádár rendszerben a Vámosi-Záray házaspár népszerűsége töretlen volt, de ők már korábban kezdték. Vámosi, a Ganz Mávag vasesztergályosa hamar kitört Angyalföldről, bár emblematikus dalában, a(„Járom az utam, macskaköves úton”) , amit egyébként Zsüti írt, azt énekli, hogy „ Sok itt a füst, korom és a köd, De itthon mégis Angyalföldön vagyok, A Váci út és a Lehel út között”. Utólag azon csodálkozhatunk, hogy az akkori cenzúra, amely Sanzon és Táncdalbizottság néven működött, nem szúrta ki a Váci út, gyártelep negatív leírását. Persze, ez egy másik történet. Bradányi Iván szerint, amikor Lantos Olivér és Karády Katalin ’49-ben elment Magyarországról, Vámosinak nyert ügye volt, mert csak Lantosnak volt olyan hangszíne. Bradányi egyébként házi szerzőjük volt, mindig terítettek neki délben, hiszen két percre lakott tőlük, s gyakran az asztalnál, ebéd közben születtek a dalok. Bradányi írta a „Ketten az úton” című dalt is, amit Blum József, a házaspár dalainak zeneszerzője, s egyúttal zongorakísérője öt perc alatt zenésített meg.
Vámosi 1949-ben már az Emkében énekelt, s amikor egy év múlva a Tatabányáról jött gyönyörű Záray Márta is fellépett ott, hamar szerelembe estek. Furcsamód a házasságuk után sem énekeltek duettet, míg Szepesi György 1957-ben szinte rájuk tukmálta a „Koppan az eső” című dalt, amit Ausztráliából hozott. Szepesinek hálásak is voltak, amikor 1986-ban a mexikói futball világbajnokság előtt felénekelték a Hungária című indulót, ahol talán először hangzott fel a „Ria, Ria, Hungária”, Szepesit is bevették, az ő hangját vágták be (Góóóól). Kovács Kati meséli, hogy gyakran beszéltek, az utolsó években naponta felhívta Mártát, hogy lelki erőt adjon, amikor már tolószékben volt egy baleset miatt. „Márta rendkívül művelt volt, zeneileg is képzett, így rengeteget szakmáztunk, közel laktunk,így néha átmentem hozzájuk, még az Anyukámat is elvittem egyszer, s akkor együtt bagóztak. Mondtam, hogy nem kéne, erre Márta ártatlanul megkérdezte, hogy miért nem, mire én azt válaszoltam, hogy árt a szépségnek. Ja, akkor eldobom, mondta., mert humora is volt. Sokszor elmondta, hogy annyira m agával volt elfoglalva, közben a János meghalt, nem figyelt rá eléggé. pedig nagyon is törődött vele. Épp azért nem jártak társaságba, mert nagyon jól megvoltak, s igazi társnak még ott volt a színpad.”
Korda György mesélte utóbb, hogy amikor 1959-ben megismerte őket, akkora sztárok voltak, hogy örült a kézfogásnak, tegezni még véletlenül sem merte őket. A slágereken túl a népszerűségük titka a közvetlenségükben, természetességükben rejlett, s ebben lett követőjük a Korda-Balázs Klári házaspár. Viszont ők sokkal zárkózottabbak voltak, nem nagyon jártak társaságba, ám mindig elegánsak voltak és precízek, ahogy szokták volt mondani, nem hakni sztárok. Vámosiék imádtak horgászni, de még akkor is ugratták egymást, pedig nemcsak a botot fogták, hal is akadt. A budai Orsó utcai villában laktak, s miután nem született gyerekük, magukhoz vettek egy lányt, akik életük végéig velük élt. Tücsök Maritól tudjuk, hogy utoljára 1996-ban léptek fel, a gázsijuk 15 ezer forint volt. A nyugdíjuk kevés volt, jogdíjat nem kaptak, hiszen nem voltak szerzők, de sosem panaszkodtak. Vámosi egy évvel később meghalt, s felesége ezt sosem tudta kiheverni, bezárkózott és négy év múlva őt is eltemették férje mellé, Tatabányán.
Kovács Kati meséli, hogy gyakran beszéltek, az utolsó években naponta felhívta Mártát, hogy lelki erőt adjon, amikor már tolószékben volt egy baleset miatt. „Márta rendkívül művelt volt, zeneileg is képzett, így rengeteget szakmáztunk. Közel laktunk, néha átmentem hozzájuk, még az Anyukámat is elvittem egyszer, s akkor együtt bagóztak. Mondtam, hogy nem kéne, erre Márta ártatlanul megkérdezte, hogy miért nem, mire én azt válaszoltam, hogy árt a szépségnek. „Ja, akkor eldobom”, mondta, mert humora is volt. Sokszor elmondta, hogy annyira m agával volt elfoglalva, közben a János meghalt, nem figyelt rá eléggé. Pedig nagyon is törődött vele. Épp azért nem jártak társaságba, mert nagyon jól megvoltak, s igazi társnak még ott volt a színpad.”

Rejtély
Kovács Erzsi életét tragédiák árnyékolták be. Már születésekor kezdődtek a bonyodalmak, hiszen az orvos elküldte Édesanyját, hogy még nincs itt az idő, de mégis ott, a János kórház egyik mellékhelyiségében világra jött. A karrierje viszont szépen indult, szórakozóhelyeken lépett fel és már kezdőként Cziffra György kísérte zongorán. A házassága viszont nem sikerült, de 21 évesen megismerte Szűcs Sándort, az Újpesti TE játékosát, akibe azonnal beleszeretett. Mindketten házasok voltak, s úgy döntöttek, nyugatra szöknek. A Rákosi diktatúra legsötétebb éveiben a provokáció sem volt hiánycikk. Egy ávós szervezte az útjukat; még arra is rávette Szűcsöt, aki rendőrségi állományban volt, hogy vigye magával a pisztolyát. A tárgyaláson természetesen ez is ellene szólt. Szűcsöt halálra ítélték és kivégezték, pedig Puskás és Szusza megpróbáltak közbenjárni az érdekében. Kovács Erzsit 4 évi börtönbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult a fogházból, először adminisztrátorként dolgozott, majd ismét elkezdett énekelni. Németh Lehellel és a Holéczy együttessel lépett fel. Az első nagy slágere a Régi óra halkan jár című dal volt 1957-ben. A legnagyobb slágere a Rejtély lett, ezt a címet kapta utóbb az életéről megjelenő könyv is. Több mint két és fél millió Kovács Erzsi lemez kelt el. A hanglemezgyár 1964-ben úgy döntött, hogy az énekesnő nem kell a közönségnek, aki ezután útlevéllel hagyta el az országot. Járta a világot, harmadik férje, Kékesi János kísérte. Tizennégy év telt el, s a honvágya hazahozta. Az évtizedek során több önálló koncertje volt, fellépett a Budai Parkszínpadon, a Pesti Vigadóban, és a Fővárosi Operettszínházban is. Szívesebben énekelt egyedül, de az egyik legnagyobb sikerének tartotta, amikor Németh Lehellel a Budai Parkszínpadon elénekelhették az „Összecsendül két pohár” című slágert, a háttérben a filmből játszottak részleteket. Akkor már Siriga Miklós kísérte, akire a férje, Kékesi rábízta. Utóbb Sirigától tudom, hogy Kékesi azt is elárulta, Kovács Erzsi egyetlen gyengéje, s erre oda kell figyelni, hogy néha előrébb jár, mint a zene. Ahogy a zongorista mesélte, „megtört nő volt, hiszen nem volt ragyogó élete, de ha felment a színpadra, kinyílt, sugárzott”. 
Kovács Kati együtt lépett fel egy szilveszteri műsorban” A 4 Kovács” címmel Kovács Erzsivel ,Kovács Apollóniával és Kovács Zsuzsával, ahol egymás dalait énekelték. Nagyszerű műsor volt, s Kati egyébként is jó barátságban volt Kovács Erzsivel, sőt a Pesti Vigadóban duettben énekeltek az „Álmodj kiskölyök”című dalt, amelynek Kovács Kati írta  szövegét. „Kovács Erzsi csodálatos jelenség volt, magas, szőke, elegáns és elképesztően jól énekelt. Precíz volt, sosem csapott össze semmit, de hát a mi elődeink mind olyanok voltak, mint Erzsi és Márta, akik imádták a színpadot, jó kollégák voltak, a szakma nagyasszonyai.”
Kovács Erzsi utolsó évei viszont keserűségben teltek, már nem nagyon tudott fellépni, s ez elszomorította, sora csalódott a barátaiban, s halála után az örökösök marakodtak a megmaradt vagyonon. A jogdíjait Terry Black fiára, a mátyásföldi házát a fogathajtó Lázár testvérek édesanyjára hagyta.