MIX Online

Mix Magazin

Idegenek a Balatonon

Bihari Tam�s - 2010. 07. 31. 18:00:00

Nagyobb sz�veg

Kisebb sz�veg

Cikk k�ld�se e-mailben

Nyomtat�bar�t v�ltozat

Idegenek a Balatonon

A Balatonnak saj�t int�zete van, amely Magyarorsz�g tal�n legszebb munkahelye. F�l�tte a domb tetej�n a tihanyi ap�ts�g, k�rben pedig a Balaton panor�m�ja. A Balatoni Limnol�giai Kutat�int�zet 83 �ve szolg�lja a hazai �s a nemzetk�zi tudom�nyt.Nem mindegy persze, hogy ez a sokf�le �llat �s n�v�ny milyen k�rnyezetben szaporodik �s igyekszik felfalni egym�st. B�r� P�ter akad�mikus, az int�zet igaz

A t�megturizmus, a nyaral�k, �d�l�k elszaporod�sa, a mez�gazdas�gi nagy�zemek, kis h�j�n megadt�k a kegyelemd�f�st a t�nak. K�l�n�sen a foszfor koncentr�ci� n�tt meg a t�ban. Ennek k�vetkezt�ben elszaporodtak az alg�k is, f�leg a Balaton nyugati medenc�j�ben, a Keszthelyi �b�lben. Ebben a Zala volt a ludas, hiszen ez a foly� adja a t� v�zut�np�tl�s�nak t�bb mint a fel�t. A
Zala�ba pedig tiszt�tatlanul, vagy csak hellyel-k�zzel tiszt�tva engedt�k be a telep�l�si kommun�lis �s az �llattart� telepek viz�t.

A v�z tiszta, a k�kalg�k nem vesz�lyesek

A baj felismer�s�ben el�v�lhetetlen �rdemei voltak a tihanyi int�zet kutat�inak is. A diagn�zis fel�ll�t�s�t k�vet�en �vek alatt ki�p�lt a Balatont k�r�l�lel� k�rcsatorna. A zalaegerszegi szennyv�ztiszt�t� telepen m�g foszforlev�laszt� berendez�st is f�lszereltek. F�lsz�molt�k a v�zgy�jt�n a nagy�zemi part k�zeli �llattart� telepeket, s a rendszerv�lt�st k�vet�en a m�tr�gya t�lzott
haszn�lata is visszaszorult. Ma m�r tiszt�tott szennyv�z sem jut a t�ba. (Kor�bban a balatonf�redi nemzetk�zi kemping t�szomsz�ds�g�ban engedt�k a t�ba a tiszt�tott szennyvizet.) A tervezett h�romb�l ugyan csak k�t t�roz�b�l ugyan a m�sodik teljes ki�p�t�se nem fejez�d�tt be a Kis Balaton ter�let�n, de �gy is rengeteg lebeg� hordal�kot szerves anyagot kisz�r a Zal�b�l, ugyanakkor foszforvisszatart�s�nak hat�sfoka elmarad a tervezett�l. B�r� igazgat� �r �s V.-Balogh Katalin is megnyugtat, �ltudom�nyos csacsis�g, hogy a Keszthelyi-�b�lben a k�kalg�k miatt m�rgez� a v�z.

Ennek csup�n annyi a val�s�gtartalma, hogy bizonyos k�kalg�k termelhetnek m�rgez� anyagokat, Legrosszabb esetben a f�rd�z�kn�l b�rirrit�ci�t okoznak. Koncentr�ci�ja nem �ri el azt a szintet, amely m�r vesz�lyes lehetne az �l� szervezetekre. Erre iss egyre kevesebb az es�ly, Ett�l a Balatonban nem kell tartani, mert mint V.-Balogh Katalin megjegyzi, a v�zmin�s�g javul�s�val jelent�sen megfogyatkoztak a k�kmoszatok �s ism�t megjelentek az �shonos fecskemoszatok.

Nyugodtan ihat b�rki a Balatonb�l, persze lehet�leg a m�lyebb r�szeken - �ll�tja B�r� P�ter. Igaz, teszi hozz�, a kiv�l� min�s�gnek a halak itt�k meg a lev�t. A kevesebb szerves �s szervetlen anyag
cs�kkentette a t�pl�l�k mennyis�g�t, a kevesebb alga kevesebb �rvasz�nyog-l�rv�t tart el, s emiatt a t� hal eltart� k�pess�ge is cs�kkent. El kell azonban d�nteni, hogy a Balaton a halak�, a horg�szok�, vagy els�bbs�get adunk az idegenforgalomnak.

A Fogas a Balaton kir�ly

A t� �l�vil�ga egyszerre gazdag �s szeg�ny. D�bbenetes, de az elm�lt 60-70 �vben a Balatonban �shonos gerincesek �s gerinctelenek �llatok fele kipusztult �s sok m�shonnan betelep�tett, vagy
spont�n betelep�lt faj jelent meg. A v�ltoz�sokat t�bbnyire emberi beavatkoz�s id�zte el�. Egy 1942-es felm�r�s szerint a Balatonban m�g 50 �shonos hal �lt, ma csak a fele, 25 faj tal�lhat� a t�ban.

A t� tal�n legismertebb �shonos faja a d�v�rkeszeg, amely becsl�sek szerint a teljes hal�llom�ny kifogott halak t�bb mint fel�t adhatja. Egy m�sik emblematikus keszegf�le a garda: a l�tott hal. Amikor m�g nem volt sem halradar, sem mobiltelefon, egy hal�sz f�lballagott a tihanyi ap�ts�g dombj�ra �s egyezm�nyes jelekkel onnan ir�ny�totta a v�zen haj�z� t�rsait. A garda ugyanis olyan t�megben �szott �sszel, tavasszal, amikor v�gre engedett a fagy, hogy a magasb�l j�l l�that� volt a hatalmas halraj ez�st�s foltj�nak mozg�sa a v�zben. Ugyancsak �shonos hal a nyurga ponty, amely egyebek mellett abban k�l�nb�zik a betelep�tett t�k�rpontyt�l, hogy a teste ny�jtottabb, hossz�k�s alak�, innen a n�v, nyurga, �s teljesen pikkelyekkel fedett. Ma m�r a horg�szok ink�bb a betelep�tett t�k�rponttyal tal�lkoznak. Ha szerencs�j�k van. A Balaton "kir�lya" mindenk�ppen a s�ll�-fogas. Ezt a ragadoz� halat nagyj�b�l 1 kil�s m�retig nevezik s�ll�nek - tal�n a s�ld� anal�gi�j�ra? -, s a nagyobb, id�sebb j�sz�gokat fogasnak. Rajta k�v�l a balin �s a hazai vizek "farkasa", a csuka a balatoni t�pl�l�kl�nc cs�csa. A ragadoz�k t�megt�pl�l�k halai a kicsinyke k�sz�k, a garda, a karika- �s a d�v�rkeszeg.

A bus�k nem eszik az balatoni alg�kat

Az �shonos fajok mellett az elm�lt 30-40 �vekben telep�tett�k be egyebek mellett a feh�r bus�kat, ezeket az eredetileg t�vol-keleten �l� algaev�nek tartott halakat. S az�rt engedt�k a Balatonba, hogy a foszfort�lterhel�s miatt elszaporodott alg�kat ritk�ts�k. A bus�k viszont a par�nyi r�kocsk�kat is elfogyasztott�k, s t�bb k�rt okoztak, mint hasznot, vagyis az alg�sod�st nemhogy cs�kkentett�k, hanem n�velt�k. V.-Balogh Katalin szerint lehets�ges, hogy pr�b�lkoztak az alg�k kisz�r�s�vel, de azok kisebbek �s m�s alak�ak voltak itt, mint az �shaz�ban, ez�rt egyszer�en �tsiklottak a busa
sz�r�n. Ezt t�maszthatja al� V�r�s Lajos algol�gus vizsg�lata. A szakember meg�llap�totta, hogy a marcali halastavakban igenis j� �z�en elfogyasztj�k a bus�k az alg�kat, de azok m�s fajok lehetnek, mint a balatoniak. Az ut�bbi m�sf�l �vtized m�r arr�l sz�lt, hogy hogyan lehet kitess�kelni a kellemetlenn� v�lt j�vev�nyeket. A horg�szok k�ptelenek seg�teni a gy�r�t�sben, mert a busa semmilyen csalira nem harap r�, legf�ljebb v�letlen�l akad r� a horogra. A n�lunk hagyom�nyosnak sz�m�t� h�l�kkal sem lehet kifogni �ket, mert �gy vetik ki magukat a v�zb�l, mint a delfinek.

K�l�nleges, dr�ga hal�szh�l�kat kellett beszerezni, amellyel valahogy m�gis kifoghat�. Elvileg m�r legal�bb 20 �ve nem telep�tenek bus�t a t�ba �s azok nem is k�pesek szaporodni n�lunk. �gy csupa busa matuzs�lemnek kellene �lnie a Balatonban, mintahogyan j� n�h�ny 30-40 kil�s p�ld�nyt ki is fogtak m�r, de sok fiatal j�sz�g is szeli a habokat. Erre nincs m�s magyar�zat, mint az, hogy a Balaton k�r�li halastavakb�l jutnak el a Zal�n, patakokon kereszt�l a t�ba.

A t�panyag t�ltermel�s miatt elterjedt h�n�r visszaszor�t�s�ra import�ltak amurokat is, de �k
jobban kedvelt�k a zsenge n�dhajt�sokat. Ezzel r�tettek m�g egy lap�ttal a t� esztelen k�rbebetonoz�sa miatt am�gy is haldokl� n�dasok pusztul�s�ra. �s j�ttek az angoln�k. Ez a k�gy�ra hasonl�t� kopolty�s a '70-es �vekben igen keresett �rucikk volt a nyugat-eur�pai piacokon. �ll�t�lag valaha �shonos volt a Balatonban is, de t�megesen �vtizedekkel ezel�tt kezdt�k telep�teni. Az angoln�val t�bb baj is akadt. Mindent f�lfalt, ami el� ker�lt, halivad�kot, egyebet. Nem
bizony�tott, de az �shonos kecsker�kok is akkoriban t�ntek el a t�b�l, amikor az angoln�k tobz�dtak a t�ban. A '90-es �vek elej�n pedig - �s ez szem�lyes eml�k is - t�megesen pusztultak a szerencs�tlen halak. Kiskamasz gyermekeimet �vekig nem lehetett a Balatonra csalogatni, mert a v�zparti k�vek k�z�tt hal�ltus�jukat v�v� angoln�k l�tv�nya j� id�re elvette a kedv�ket a magyar tengert�l.

A tudom�nyos vizsg�latok szerint az �sz� h�lyagjukban elszaporodott �l�sk�d� f�rgek v�geztek vel�k. Ezeket a halakat speci�lis elektromos eszk�z�kkel igyekeztek kiemelni a t� �l�vil�g�b�l. Napjainkban ritka fog�s a kopolty�s "k�gy�".

J�nnek az amuri partiz�nok

A halaknak persze az alg�kon k�v�l is akad "abraknak val�" a t�ban. F�leg a parti vizekben ny�zs�gnek az apr� 1-2 cm nagys�g� planktonikus r�kocsk�k. A k�vek k�z�tt �l a tegzes, illetve k�kp�pos bolhar�k, vagy a ponthuszi tan�r�k. Ez ut�bbit az '50-es �vekben mesters�gesen
telep�tett�k a Balatonba, aff�le �l� halt�pnak, s vele �rkezett a k�t h�vatlan vend�g is. Az eredm�ny: teljesen kiszor�tott�k az �shonos t�sk�s bolhar�kokat.

Nem �szt�k meg az idegenek inv�zi�j�t a kagyl�k sem. Az �shonos tavi kagyl� mellett a m�lt sz�zad '30-as �veiben a v�ndorkagyl�k is f�lbukkantak a Balatonban. Val�sz�n�leg olyan dunai usz�lyokkal
�rkeztek, amelyeket felvontattak a Si�n. Ezek a kism�ret� kagyl�k megtapadnak minden fel�leten, cs�nakokon, c�l�p�k�n, a nagyobb termet� kagyl�kon is. A jelenleg legnagyobb haz�nkban �l� kagyl� els� megjelen�s�t 2006-ban figyelt�k meg a Balatonban. Az am�ri kagyl�k, felm�r�sek szerint a Keszthelyi-�b�l kagyl��llom�ny�nak m�r a fel�t ez a faj adj�k, amelyek sokkal jobban alkalmazkodnak a k�rnyezeti, �kol�giai v�ltoz�sokhoz, mint �shonos t�rsaik. M�retben is meghaladj�k azokat. A Balatonb�l ak�r ki is szor�thatja az �shonos kagyl�kat. Tavaly a tihanyi f�lszigetn�l egy �jabb j�vev�ny, egy a kistermet�, ehet� �zsiai kagyl� is tisztelet�t tette. A szakemberek az�rt nem aj�nlj�k a balatoni kagyl�k fogyaszt�s�t, mert ezek az �llatok f�lhalmozz�k a v�zben tal�lhat� �s �ltaluk kisz�rt m�rgez� anyagokat.

A cikk teljes terjedelemben olvashat� a Mix Magazin augusztusi sz�m�ban.

Fot�: BNP

Lap tetej�re