RSS Feed

A németek nem felejtenek

Dalia László - 2019. 12. 05. 17:00:45 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A németek nem felejtenek

Horváth István egykori bonni nagykövet immár a harmadik német kitüntetését vehette át. A legnagyobb német medál, a csillaggal ékesített német szolgálati kereszt valamint a Baden Württemberg szolgálati medálja után most a CDU tüntette ki Aranymedállal. Legutóbb Mihail Gorbacsov kapta meg, most kivételesen ketten, Németh Miklós hajdani magyar miniszterelnök és Horváth István.

A CDU vezetői nem felejtették el, mekkora szolgálatot tett a német államnak, pedig az egykori főszereplők közül többen, így Helmuth Kohl kancellár és Hans Dietrich Genscher külügyminiszter is halottak már.
Akkoriban a CDU kormányzott, mi Kohl kancellárral és munkatársaival voltunk napi kapcsolatban, s hadd idézzek a kancellár könyvéből, hiszen az a leghitelesebb, amit ő ír rólunk.”Ezekben a zaklatott és nehéz napokban, a magyarok egy meglepő ügyben kerestek meg bennünket, amivel az első téglát is kiütötték a falból, ezzel előrevetítették a Német Szocialista Egységpárt végnapjait. Horváth István bonni nagykövet, a német nép barátja azzal a kéréssel fordult Horst Teltschikhez (Kohl kül- és belpolitikai tanácsadója –a szerk.), hogy Németh Miklós miniszterelnök a lehető leggyorsabban és a lehető legteljesebb diszkréció mellett találkozni szeretne velem. Egy pillanatig sem haboztunk és haladéktalanul megállapodtunk egy augusztus 25-i (1989–a szerk.) pénteki találkozóban. Még ma is beleborzongok, ha visszagondolok erre a találkozásra…” Ez utóbbi ránk is igaz, Németh Miklóssal és Horn Gyulával kormánygéppel repültünk a kölni repülőtérre,a katonai részen landoltunk, majd helikopterrel vittek bennünket tovább a Gymnichi kastélyba. Kohl kancellár csak néhány munkatársát avatta be a találkozóba, szigorú titoktartásra kötelezve őket. 
Tudta a német kancellár, hogy miről akar a magyar kormány tárgyalni?
Sejthette, hiszen akkor már 70 ezer NDK-s állampolgár táborozott Magyarországon, többségük a Balatonnál és Budapesten és nagyon feszült volt a viszonyunk Honeckerékkel. A diszkréciót és ezért kértük, mert nem akartuk tovább élezni a két állam közötti  feszültséget. Németh Miklós elemezte a helyzetet, miszerint a Varsó Szerződés tagjai vagyunk, s ez korlátozza a polgárok mozgását, így csak érvényes útlevéllel, vízummal engedhettük volna a kelet-német turistákat át Ausztriába. Ugyanakkor volt egy másik szerződésünk, néhány hónappal korában csatlakoztunk a Genfi menekültügyi konvencióhoz, amely viszont azt mondta ki, hogy ha menekült státust kér egy másik állam polgára, akkor azt nem toloncolhatjuk ki…
Akkor pedig még nem volt német ügy.
Nem is miattuk csatlakoztunk a genfi konvencióhoz, hanem az erdélyi magyarok miatt, akik egyre többen menekültek át hozzánk, s ez Magyarország és Románia között komoly konfliktus tárgya volt.
Végül is a magyar kormány hogyan akarta feloldani ezt a patthelyzetet, hiszen a két szerződés kizárta egymást?
Németh Miklós közölte Kohlékkal, hogy a magyar kormány ezt nem tudja megoldani, ez német-német ügy, a két német államnak kellene megegyeznie. A kancellár közölte, hogy ez nem járható út, mert Berlin velük nem hajlandó tárgyalni. A labda így visszakerült a mi térfelünkre. Természetesen bennünket nem ért váratlanul ez a helyzet, hiszen otthon már latolgattuk az esélyeket. S közöltük is a döntésünket, hogy Magyarország vállalja a felelősséget,s a kockázatot és a határt megnyitja az NDK-s turisták előtt, Ausztria felé, elhagyhatják az országot. Nem is tehettünk mást, hiszen a kelet- németek nem akartak Magyarországon letelepedni és hosszú távon nem tudtuk volna őket ellátni…
Milyen kockázattal számoltak, amikor erre az elhatározásra jutottak?
Reméltük, hogy a Szovjetunió nem fog beavatkozni. Németh Miklós még márciusban járt Moszkvában, s elmondta Gorbacsovnak, hogy mi lebontjuk, a vasfüggönyt. Gorbacsov akkor ezt hallgatólagosan tudomásul vette. Ugyanakkor tudtuk, hogy az ő helyzete sem túl stabil, Horn Gyula rendszeresen megfordult Moszkvában, ahol különleges kapcsolatai voltak, s hallotta, hogy ingatag a főtitkár helyzete. Ez két évvel később a Gorbacsov elleni puccskísérlethez vezetett. Ugyanakkor tavasz óta voltak olyan titkosszolgálati értesülések, hogy a román és NDK-s vezetők egy Magyarország elleni katonai akciót is elképzelhetőnek tartanak.
Kohl és munkatársai, hogyan fogadták Németh Miklós bejelentését, hogy átengedik Ausztriába az NDK-sokat?
A kancellár könnyezett a meghatottságtól, majd néhány pillanat múlva megkérdezte, hogy mit kér a magyar kormány. Németh Miklós azt felelte, hogy a magyar kormány nem folytat emberkereskedelmet…
Mire gondolhatott Kohl?
Spekuláció, de gondolom, pénzügyi támogatásra. Három évvel korábban a Grósz kormány már kapott 1 milliárd márkás kölcsönt az NSZK-tól. Gorbacsov pedig 12 milliárd márkát kért a szovjet csapatok kivonulásakor, hogy az NDK-ból hazatérő katonákat otthon letelepíthessék, lakásokat építsenek nekik.
Gymnichben arról is megállapodtak, hogy mikor lesz a határnyitás?
Horn Gyula elmondta, hogy a protokoll úgy kívánja, az NDK vezetőivel is közöljük az elhatározásunkat, tehát időpontot nem mondhattunk. Horn szeptember elsején utazott el Berlinbe, s közölte Oscar Fischer külügyminiszterrel a döntésünket. Óriási felháborodás fogadta Horn közlését, Fischer teljesen kikelt magából, durva szavakat használt. Végül Horn annyit megígért, hogy a Stasi felállíthat információs pontotokat, s megpróbálhatja meggyőzni a honfitársaikat, hogy térjenek haza. Természetesen egyetlen NDK-s sem jelentkezett náluk. 
És még mindig volt egy kis izgalom, hiszen ahogy tudom, négy nappal el kellett halasztania határnyitást egy malőr miatt.
Valóban, eredetileg szeptember 6 volt a kijelölt időpont, de előtte egy nappal Budapesten járt Carsten Vogt SPD képviselő, és amikor távozott Kovács László külügyminiszter-helyettestől, a minisztérium kapuján kilépve, ahol több százan várakoztak, többek között tévés stábok is, lazán közölte, mintha ő intézte volna el, hogy megvan a dátum. A német televízió ezt egyenesben közvetítette, így én előbb tudtam Bonnban, mint az itthoniak, hogy Vogt kifecsegte a dátumot. Hazatelefonáltam, s végül az a döntés született, hogy konspiratív okokból csak szeptember 10-én nyitjuk fel a sorompót. Kovács László egyébként valóban elmondta a szocdem képviselőnek a dátumot, de megeskette, hogy hallgat róla.


Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ