RSS Feed

Életeket ment a vastag- és végbélszűrés!

Kor Kontroll Társaság - 2019. 11. 20. 15:43:25 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Életeket ment a vastag- és végbélszűrés!

November közepén a Kor Kontroll Társaság az Országos Onkológiai Intézettel (OOI) közös nyílt napot tartott, hogy felhívja a figyelmet a vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve korai stádiumban történő felismerésének, szűrésének jelentőségére. Az egészségnapra nagy számban érkeztek középiskolások, hogy neves onkológus szakemberektől tájékozódjanak a prevenciós és terápiás lehetőségekről.

Magyarországon a második vezető halálokot jelentik a daganatos megbetegedések, amelyek közül dobogós helyen áll a vastag- és végbélrák, holott ez a betegség jól gyógyítható, amennyiben idejekorán felismerik – fejtette ki a nyílt nap háziasszonya, Vámos Éva újságíró. Prof. Dr. Polgár Csaba tanszékvezető egyetemi tanár, az OOI főigazgató főorvosa elmondta, hogy tavaly novemberben a kormány elfogadta a Népegészségügyi Programot, melynek fontos eleme a Magyar Nemzeti Rákellenes Program. Ennek megvalósítása keretében indították el 2018 őszén az országos vastag- és végbélrák szűrést. B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke abbéli reményének adott hangot, hogy a nyílt napon megjelent fiatalok hazaviszik szüleiknek és nagyszüleiknek az információkat, továbbá felnőttkorukban nem csak emlékezni fognak a szűrővizsgálatokról elmondottakra, hanem meg is szívlelik a hallottakat.

SZŰRÉS ÉS DIAGNÓZIS
Polgár Csaba hangsúlyozta, hogy évente 10 ezer vastag- és végbélrákot diagnosztizálnak Magyarországon, sajnos minden évben 5 ezer ember veszíti életét ennek a betegségnek a következtében. Nagyon fontos a szűrés – a tünet- és panaszmentes népesség átvizsgálása –, hiszen a korai stádiumban diagnosztizált vastagbélrák jól gyógyítható. A székletvér-szűrés során megvizsgálják a beküldött mintát, és megállapítják, hogy tartalmaz-e vért a széklet. Pozitív teszt esetén a vastagbél-tükrözés következik, amelynek révén nagy biztonsággal megtalálhatók és rögtön el is távolíthatók a bél falán lévő kóros elváltozások. Ilyenek például a polipok, amelyek nem rosszindulatú daganatok, de idővel rák fejlődhet ki belőlük. Polgár Csaba professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pozitívnak bizonyuló székletvér teszt nem jelent feltétlenül rosszindulatú daganatot, mivel a vérzésnek egyéb oka – például aranyeres csomó, gyulladás vagy polip – is lehet. A szűrés elindítása óta 220 ezer meghívólevelet küldtek ki az 50-70 éves korosztály tagjainak. A 2019. szeptember 30-án rögzített adatok szerint eddig az ország 51 ellátóhelyén 4713 szűrés jellegű kolonoszkópiás vizsgálatot végeztek el, melyek során 1400 jóindulatú elváltozást és 179 rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. 
A szűrőprogram keretében az elmúlt tíz hónap alatt az Országos Onkológiai Intézetben közel száz páciens vastagbél-tükrözését végezték el, 70 százalékuknál találtak szignifikáns patológiai eltérést – mondta dr. Pozsár József gasztroenterológus főorvos. Ezek között egy  invazív rosszindulatú daganatot találtak, és egy olyan polipot, amely sebészi reszekciót igényelt, valamint számos korai rákmegelőző állapotot. A főorvos aláhúzta: a két lépcsőben végzett szűrés az egyetlen költséghatékony, nagy populációra kiterjeszthető vizsgálómódszer, amellyel a halálozás 35 százalékos csökkenése érhető el. Hozzátette: a vastagbélrák elsősorban az idősebb korosztályt érinti, ám egyre nagyobb számban találkoznak fiatal betegekkel is. Azok, akiknek a családjában már előfordult vastagbélrák – különösen, ha 60 évnél fiatalabb korban történt megbetegedés –, különösen veszélyeztetettek, ezért az ő szűrésük szorosabb követéssel történik, mint az átlagpopulációé.
Dr. Strausz Tamás patológus főorvos bemutatta, hogyan történik az eltávolított polipok patológiai vizsgálata, illetve a sebészi reszekcióval kimetszett daganatok stádiumba sorolása. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget nyer a molekuláris patológia, amelynek feladata a daganatok genetikai hátterének feltérképezése, a génszintű elváltozások (mutációk) feltárása, irányt mutatva a gyógyszeres kezelés megválasztásához. Léteznek már ugyanis olyan ún. célzott gyógyszeres terápiák, amelyek molekuláris szinten hatnak a tumorra, megakadályozva a daganatsejtek osztódását. 
Prof. Dr. Gődény Mária főorvos, az OOI Radiológiai Diagnosztikai Központ vezetője kifejtette, hogy a képalkotó vizsgálatok – a CT, PET-CT, MR és ultrahang – jelen vannak a daganatok kimutatásában, a stádium-meghatározásban, a terápia hatékonyságának követésében és a betegség lefolyásának monitorozásában is. 

EGYÉNRE SZABOTT KEZELÉS
Dr. Lövey József sugárterápiás onkológus főorvos, az OOI orvos igazgatója elmondta, hogy elsősorban tudományos bizonyítékok – az ún. evidence based medicine – alapján, az adott beteg állapotának figyelembe vételével történik a terápia megválasztása. Napjainkban egyre inkább teret hódít a személyre szabott kezelés, ami azon a megfontoláson alapul, hogy miként  a betegek különfélék, úgy a daganatok is más-más viselkedésűek lehetnek a molekuláris biológiai vizsgálatok tükrében. Mióta megtörtént a humán genom (a teljes emberi DNS) feltérképezése, egyre több esetben válik lehetővé bizonyos génhibák megtalálása és a mutációk célzott gyógyszeres kezelése. Ez azonban még nem jelent személyre szabott kezelést – húzta alá a szakember – hiszen a daganat tulajdonságain túl a beteg adottságait, sőt a szándékait is figyelembe kell venni a terápia megválasztásakor. Ezt nevezzük precíziós onkológiának. Dr. Mersich Tamás PhD osztályvezető főorvos, sebész szakorvos hozzátette: mindig az emberre, nem pedig a daganatra tervezik meg a kezelést. Az utóbbi időben látványos fejlődésnek indultak a sebészeti technikák, és az OOI tartja a lépést a nemzetközi trendekkel. Ugyanez mondható el a sugárterápiáról is – tette hozzá dr. Lövey József –, az utóbbi években a hazai géppark modernizációjának köszönhetően szinte minden onkológiai centrumban új berendezésekkel végzik a besugárzást. 

TÁPLÁLKOZÁS, ÉLETMÓD
Dr. Borbényi Erika onkológus főorvos, a Kor Kontroll Társaság alelnöke arról tájékoztatta a kifejezetten aktív, folyamatosan kérdező hallgatóságot, hogy megfelelő táplálkozással, rendszeres fizikai aktivitással és a lelki élet egyensúlyban tartásával sokat tehetünk a daganatos betegségek megelőzéséért, illetve segíthetjük a betegek túlélését is. Hangsúlyozta, hogy az onkológiai kezelések mellett érdemes a több évezredes tapasztalaton alapuló ősi tudásra is támaszkodni. Vagyis az integratív orvoslásra, amely figyelembe veszi a tradicionális kínai medicina, a jóga, az ayurvéda és egyéb ősi módszerek alapvető elveit és technikáit, valamint azt is, hogy minden embernek más-más a személyisége, anyagcseréje, életvitele, gondolkodásmódja. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ülő életmód legalább annyira káros a szervezetünkre mint a dohányzás és az elhízás. A vastagbélrák szempontjából egyértelműen kockázati tényezőnek számít a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, vagyis a zsíros ételek, pácolt és füstölt húsok nagy mennyiségben való fogyasztása. 
Dr. Halmy Eszter táplálkozási szakértő, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke hangsúlyozta: az elhízás szövődményeként felléphet számos krónikus, nem fertőző betegség, mint amilyen a szív- és érrendszer és a mozgásszervek betegségei, a 2-es típusú diabétesz, és olyan rosszindulatú daganatok is, mint a vastagbélrák. Ha meg tudjuk fékezni az elhízást, akkor a leggyakoribb halálokokat képező betegségek előfordulását is csökkenthetjük. Érdemes betartani néhány egyszerű szabályt: redukálni az egyszerű cukrok felvételét, megfelelő minőségű és könnyen emészthető fehérjéket fogyasszunk, és a napi étkezésünk legyen összetett szénhidrátban és élelmi rostban gazdag. Az egészséges – zöldségben, gyümölcsben, halban gazdag – étrend, az elhízás megelőzése, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás mérséklése és a rendszeres fizikai aktivitás révén mindenki tehet azért, hogy elejét vegye a vastagbélrák kialakulásának.


Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ