RSS Feed

Ha meghal a Nap

Csontos Tibor - 2019. 07. 29. 8:00:08 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Ha meghal a Nap

Ez a címe a tizenhárom éve elhunyt olasz újságírófenomén, Oriana Fallaci egyik legjobb könyvének. Az 1965-ben megjelent, szépírói minőséget is felmutató riportkötete annak a néhány hónapnak a lenyomata, amelyet a NASA vendégeként töltött az Egyesült Államokban és amely idő alatt a Holdra készülő űrhajósokkal is készíthetett interjúkat. Könyve ezeknek az úrhajósoknak a regénye, melynek újraolvasásával idéztem fel magamnak a Holdra szállás ötven évvel ezelőtti csodáját.

Megyünk az égbe. Ez szerepelt abban a szobában lévő hatalmas plakáton, amelyet az NASA az űrhajósokkal készítendő interjúkhoz jelölt ki az olasz újságírónőnek. Mert ott és akkor minden a Hold-utazásra való készülődésről szólt. Fallaci a rá jellemző alapos kíváncsisággal vetette rá magát interjúalanyaira, de azért egyik alkalommal megjegyezte, hogy az embernek megszakad a szíve, ha arra gondol, hogy végül három kiválasztott űrhajóst bezárnak egy tölcsérbe és fellövik, mint egy ártatlan kölyökkutyát. Kíváncsiskodásai persze a jelöltek motivációját sem hagyták nyugton: az egyikük azért jelentkezett a Hold-utazásra, mert jó hazafinak tartja magát és így szeretne hasznára lenni a hazájának, másikuk azért, mert a berepülő pilóták között trendinek számított űrhajósnak lenni.

Természetesen készült interjú azzal a Neil Armstronggal is, aki végül első emberként léphetett a Holdra. Nem katonai környezetből érkezett, ő volt az első civil űrhajós. " Nem azért választanak katonákat, mert azok alkalmasabbak volnának, mint mi, civilek, azért választják őket, mert már díszcsomagolásban, kiválogatva kapják őket, tehát könnyebb kihalászni a legmegfelelőbbet. A katonákról mindent tudnak, azt is, mennyire lehet megbízni bennük. De tudtak mindent rólam is, hiszen hosszú évek óta állok a NASA szolgálatában" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Armstrong az újságírónőnek, hozzátéve, az űrhajósok közé kerülése kezdetben nem jelentett mást, mint azt, hogy az egyik hivatalból áthelyezték a másikba. (A 2012-ben elhunyt Neil Armstrongról Az első ember címmel készült játékfilm, amelyet tavaly mutattak be.)

A négy évvel a Hold-utazás előtt íródott könyvében Fallaci arról is értekezik, hogy nagyon sokan az űrhajósokban látták a modern hősiesség jelképeit. Napjainkban persze olyannyira mindennapossá váltak az űrtörténések, hogy az űrhajósok bizonyosan veszítettek ebbéli fényükből, de az még bizonyosabb, hogy ez a címke legközelebb a Marsra induló űrhajósokat illeti meg. Ahhoz képest, hogy Oriana Fallaci ugyane könyvében megszólaltatta a Mars-rakétát építő dr. Ernst Stuhlingert, aki azt mondta, hogy a Mars-utazásra 1971-ben, 1986-ban vagy 1990-ben kerülhet sor, mivel a Mars ezekben az években van a legközelebb a Földhöz...

A Holdra szállás ötvenedik évfordulóján sok mindent elolvashattunk az akkori történésekről, arról, mi történt a bolygólátogatáskor és mi minden zajlott le utána. Ám hogy előtte mi zajlott le a kiválasztásra váró jelöltek érzelem- és gondolatvilágában, arról a legrészletesebben a Ha meghal a Nap című pompás riportregényben olvashatunk. Melyből az is kiderül, hogy ezek az űrhajósok népszerűsége a rocksztárokéval vetekedett, nők tízezrei rajongtak értük. Azokért, akikben majd visszatérésük után valami megváltozott és akik soha nem tudták elmagyarázni, hogy mi. Fallaci egyik interjúalanya arról beszélt, hogy akik odafönt jártak, beleszerettek valamilyen misztikus dologba és még nem helyezték vissza a lábukat a Földre. Mintha megbánták volna, hogy visszatértek.Mintha odafönt nem csupán a súlyuktól, a gravitációs erőtől szabadultak  volna meg, hanem vágyaktól, érzelmektől, szenvedélytől, ambícióktól is. Voltak visszatért űrhajósok, akik egy teljes évig úgy jártak, hogy közben az eget nézték...



Fotó: hu.wikipedia.org
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ