RSS Feed

Napóleon, Bismarck és a többiek

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2019. 07. 19. 17:48:01 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Napóleon, Bismarck és a többiek

Tapasztalatból tudom, hogy a magyar turisták otthonosan mozognak Közép-Európa legnépesebb metropoliszában. Ám Berlin utcáin barangolva főleg csak a véres hitleri korszak és az NDK történelmi emlékeire fókuszálnak. Pedig a 19. század is izgalmas volt a Spreenél.

Idegenvezetőként el szoktam mondani a vendégeimnek, hogy Poroszország élén 1797-től 1840-ig III. Frigyes Vilmos állt. Eseményekben bővelkedő korszaka ez Berlin történelmének. Fekete dátum a főváros krónikájában 1806. október 27. Ekkor foglalta el Bonaparte Napóleon a települést.

Miután a jénai és az auerstedti kettősütközetben a franciák legyőzték a porosz seregeket, Napóleon "turistái" 2013 esztendeje szállták meg a Spree-metropoliszt. A francia császár három évig uralkodott a porosz főváros felett, melyet 1813-ban Oroszország felől masírozva ismét „meglátogattak”. Na, danke… Bonaparte bukását követően olyan kiváló építészek, mint Schinkel, Jahn, Rauch és Lenné láttak hozzá a modern Berlin kialakításához. (2019-ben is főleg ezen építészeti emlékek maradványait fotózzák, filmezik a külföldfiek, lásd. Brandenburgi kapu...) A 19. század derekán a városnak már 400 ezer lakója volt, közöttük számos, mesterséget tanulni vágyó magyar is.                                      

Histórikus pillanat: 1871 januárjában a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Birodalmat. Berlin egy csapásra az Északnémet Szövetség fővárosából a „Deutsches Kaiserreich” politikai centrumává vált. Otto von Bismarck már 1862-től porosz miniszterelnök volt, s ő lett az egységes Németország első kancellárja. Egészen 1890-ig, mígnem az elhunyt I. Vilmos unokája, II. Vilmos el nem bocsátotta. (A „Vaskancellár” emlékét a – főváros zöld tüdejének becézett, több, mint 5 négyzetkilométeres parkban – Tiergartenben a 21. században is egész alakos szobor őrzi és Nyugat-Berlin egyik legszélesebb sugárútja is Bismarck nevét viseli.)  

A 19. század végén már megállíthatatlan volt az ipari – nem utolsó sorban hadiipari – és polgári fejlődés az afrikai gyarmatokkal is gazdagodott birodalomban. A látványos modernizáció éppen Berlinben volt a legkézzelfoghatóbb, ahol már 800 ezer embernél is több élt, midőn 1894-ben felavatták a Birodalmi Gyűlés épületét.  A villamosok, omnibuszok, a magasvasút- (S-Bahn) és mélyvasút- (U-Bahn) közlekedés a város tempójának felgyorsulásáról árulkodott. Az első világháború idején már 2 millió polgára volt Berlinnek, s az „arany 20-as években” megduplázódott a népesség. Ám erről, majd egy másik történelem órán mesélek!


Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ