RSS Feed

Visszatér a legendás Vízipók-csodapók

Tamás Dorka - 2019. 04. 06. 13:00:10 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Visszatér a legendás Vízipók-csodapók

Az 1983-ban készült legendás Vízipók-csodapók digitálisan felújítva április 18-án kerül a filmszínházakba, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben a film a természet szeretetére és a környezet védelmére is tanít.


Miért volt fontos hogy a Vízipók-csodapók egész estés rajzfilm digitálisan felújításra kerüljön - kérdeztük Mikulás Ferencet, a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatóját.

Nagyon kevés magyar gyerekfilm, főleg nagyon kevés rajzfilm kerül manapság a magyar mozikba. Annak idején, 1983-ban az egész estés változatnak több mint egy millió nézője volt. Megnéztem újra a filmet és úgy tapasztaltam, hogy nem avult el, érdemes újra megnézni, annál is inkább, mert az eredeti 39 epizód az élővíz védelméről szól és napjainkban nagyon aktuális ez a kérdés. Szerintem a szórakoztató ismeretterjesztés a leghasznosabb a gyerekek számára, mert ha megismernek valamit, akkor az fontossá is válhat a számukra és akár még meg is védhetik azt. A szórakoztató ismeretterjesztés mellett a barátságról is szól a film. Vízipók és a Keresztespók barátok és az ő életükön keresztül több új kis vízi élőlénnyel ismerkedhetnek meg a gyerekek. A film során a szereplők eleinte idegenkednek és akár ellenségnek is tekintik a számukra ismeretlen kis állatokat, de aztán megismerve egymást mind segítőkész barátokká válnak.

Honnan jött a Vízipók-csodapók ötlete?

Bálint Ágnes, aki akkor a Magyar Televízió Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Főszerkesztőségének szerkesztője volt, kezdeményezte, hogy készüljön animációs sorozat kis lényekkel, apró állatkákkal. Az általa megírt forgatókönyv alapján, Szabó Szabolcs rendezésében készült az első sorozat a Magyar Televízió megrendelésére, melyet további két széria követett. Amikor 1973-ban az első epizód elkészült a Pannónia Filmstúdióban, megmutatták egy német forgalmazónak. Ők akkor azt mondták, hogy ezt a sorozatot nem szabad folytatni, mert eladhatatlan lesz, hisz csúnyák a figurák. Akkor az én személyes döntésem volt, hogy folytattuk a sorozat elkészítését, mert bíztam benne, hogy a figurák a belső tulajdonságaik révén válnak majd igazán szerethetővé. Zárójelben jegyzem meg, hogy akkor még nem volt E.T, tehát úgy gondolom, egy picit úttörők voltunk azzal, hogy megmutattuk, a csúnya külső értékes belső tartalmat rejthet.  Ami igazán meglepett engem, az az volt, hogy az első sorozat nem csak a gyerekek, de a  szüleik, a felnőttek körében vált nagyon népszerűvé. Ültek a televízió előtt és néztek, mint egy akváriumban, hogy mi is történik! Az első két rész után már látszott, hogy hatalmas siker lett a sorozat itthon és külföldön egyaránt, negyvenhat ország vásárolta meg a jogokat! Ezen felbuzdulva gondoltam, hogy csináljunk ebből egy egész estés rajzfilmet.

Mit gondol mi volt a siker kulcsa?

Nem azt csináltuk, mint a Disney, hogy az állatokat teljesen emberszerűvé teszik. A Vízipókban az apró állatok felismerhetők a valóságban is. A siker másik kulcsa pedig talán az, hogy egyszerre ismeretterjesztő, szórakoztató, kedves, nevelő szándékú és sok pozitív értéket hordoz.
.
Valójában hogyan történt a rajzfilm digitális felújítása?

Óriási munka volt! Kockánként kellett bevinni a filmet a  számítógépbe és ott kockánként kellett retusálni. Annak idején, amikor a filmet készítettük, még hagyományosan papírra rajzoltunk. Aztán celluloidra másoltuk, annak a hátoldalára kézzel festettek a kollégák, utána pedig kamerával egy negatív filmre felvettük. Ott azt be kellett világítani, a cell emiatt vagy karcolódott, vagy becsillogott, vagy a kézzel festett festékfolt olykor nem volt a homogén. A szakemberek azért észreveszik a filmen ezeket a kisebb-nagyobb hibákat. A digitális felújítás után azt kell, hogy mondjam, szebb lett a film, mint eredeti formájában volt! Az apró kis piszkok, szöszök, egyenetlenségek, foltok eltűntek belőle. A digitalizálás meglehetősen költséges folyamat. Pályáztam Az NKA-nál, tőlük négymillió forintot kaptam és a Magyar Nemzeti Bank segítségét is kértem, ők 6 millió Ft-ot adtak, tehát összesen 10 millió forintba került a film felújítása, ami a Focus Foxban történt és fél éven át tartott.

Mit gondol, a mai gyerekek is nyitottak lesznek a Vízipók-csodapókra?

A Kecskemét Filmstúdió látogatóközpont is működik, úgyhogy évente körülbelül 150 gyerekcsoport érkezik hozzánk. Megnézhetik, hogyan készült régen a rajzfilm és hogy készül ma. Vetíteni is szoktunk nekik. Azt tapasztaljuk, hogy a régebbi filmjeinket – köztük a Vízipókot és a Magyar Népmesék sorozatot is - nagy érdeklődéssel nézik a gyerekek. Tavaly decemberben pedig tartottunk egy teszt-vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol hangos sikerrel pergett le a digitálisan felújított Vízipók 300 gyermek előtt.

Kiknek a munkáját emelné ki egy rajzfilm elkészítésekor?

Az animátorokét. Kevesen tudják, hogy a mi szakmánkban nem a rendezőnek, hanem az animátornak van a legnagyobb szerepe. Neki nem csupán biztos rajzkészséggel és fantáziával kell rendelkeznie, de fontos, hogy színészi adottsága, térlátása és ritmusérzéke is legyen! A rajzolt figurákba szinte bele kell bújnia, hogy a karakterének legmegfelelőbb módon mozduljon meg. Magyarországon sajnos nincs animátorképzés, de a Kecskemétfilm egy kicsit arról is híres, hogy nagyon jók vagyunk az úgynevezett „karakter animáció” készítésben. Ez azt jelenti, hogy a rajzfilmfigurák a valósághoz közel állnak. A Kecskemétfilm másik helyen jellegzetessége hogy nagyon odafigyelünk a minőségre. A kollégáim kiválasztásánál a szakmai szempontok mellett az emberi szempontok is meghatározóak. Vallom, hogy a munkatársak közötti jó emberi kapcsolat az egyik alapja, hogy jó filmek tudjanak születni!



Mikulás Ferenc

1971-től a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője, több film és filmsorozat producere (például a 100 epizódból álló Magyar népmesék sorozat, a Mondák a magyar történelemből, Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred, Az Árpádok emlékezete stb.), több egész estés külföldi filmben co-producer.

Az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. A kecskeméti alkotásokat a világ számtalan országában megvásárolták, Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig.

1993-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. 2008-ban Balázs Béla-díjat kapott, 2011 decemberében pedig Magyar Örökség-díjat. Jelenleg a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója, az itt készülő filmek producere, és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, a Magyar Producerek Szövetsége elnökségének tagja.


Vízipók barátunk földi pók társaitól eltérően nem a sarokban vagy a fákon szövögeti hálóját, hanem a vízben lubickol. Csodálkozik is ezen barátja, a kicsit morgós, folyton hitetlenkedő Keresztespók. De kapcsolatuk által megérti, hogy attól, hogy valaki más, mint ő, még lehet rendes (pók). Az 1983-ban készült egészestés rajzfilm digitálisan felújítva kerül a mozikba, hogy szülők és gyermekek egy újabb generációja ismerkedhessen meg az élővizek kedves és gyakran mókás kis lakóival, miközben megtanulhatják, hogy a barátság és környezetünk védelme egyaránt fontos ahhoz, hogy bolygónk élhető hely maradjon.

Rendező: HAUI József, SZABÓ Szabolcs, SZOMBATI SZABÓ Csaba 
Producer: Mikulás Ferenc 
Dramaturg: Bálint Ágnes 
Gyártásvezető: Vécsy Veronika 
Hangmérnök: Bársony Péter 
Operatőr: Polyák Sándor, Csepela Attila, Henrik Irén 
Vágó: Czipauer János, Hap Magda 
Zene: Pethő Zsolt 
Irodalmi forgatókönyv: Kertész György 
Háttér: Molnár Péter Háttér, Neuberger Gizella, Hegyi Füstös László, Hegedűs László 

Forgalmazza a Mozinet.
Magyarországi bemutató: 2019. április 18.
Hossz: 72 perc



A Kecskemétfilm

Kecskeméten a rajzfilmkészítés gyökerei egészen 1929-ig nyúlnak vissza, amikor Mátis Kálmán festő, grafikus, rajzpedagógus elkészítette A kiscserkész álma című alkotását, ami Londonban díjat is nyert az akkori cserkész-dzsemborin.
  
1971-ben a Pannónia Filmstúdió vidéki telephely létesítése mellett döntött, és az új műterem élére Mikulás Ferencet nevezték ki. A stúdió építését 1980-ban kezdték el és 1981-ben adták át. Míg kezdetben csak közreműködőként vettek részt a Pannónia munkáiban, később már önálló filmek gyártását kezdték meg.

Az első rajzfilmsorozat, amelyhez a stúdió tervezéssel és részfeladatok elvégzésével járult hozzá, az Egér a Marson volt 1975-ben. Ezt követte a Vízipók csodapók. 
A stúdió 1977-ben kezdte meg legismertebb és leghosszabb filmsorozatának, a Magyar népmeséknek a gyártását. 

A jogi lehetőségek megteremtődésével 1991-ben a stúdió önálló állami vállalattá vált. 1993-ban 35 munkatárs megvásárolta az állami vagyonrész 63%-át, és megalakult a Kecskemétfilm Kft.
 
Időközben megjelent a második sikeres alkotó generáció is, többek között a stúdióban dolgozók gyermekeiből.  A kétdimenziós animációs filmek mellett elindult a 3D-s filmek készítése, az internet segítségével pedig számos nagy nemzetközi produkció megvalósításában vettek részt a munkatársak. Ezek közül a legjelentősebbek a spanyol Chico és Rita, és az ír Kells titka című egészestés rajzjátékfilmek, melyeket utóbb Oscar-díjra jelölték, és a francia Loulou és az elképesztő titok című alkotás, amely a 39. César-díj-átadón a legjobb animációs filmnek járó elismerést kapta


Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ