RSS Feed

„Egy halom törmelék Potsdamnál”

Mogyorósi Géza - 2019. 01. 16. 8:00:37 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

 „Egy halom törmelék Potsdamnál”

Kevés szemtanú él már közöttünk, aki emlékszik még 1933-ra, midőn Hitler jött, Brecht ment. Amikor a német drámaírás fenegyereke 15 esztendő után visszatért a tengerentúlról Európába, így fogalmazta meg szomorúan-frappánsan, amit a Spree folyónál látott: „Berlin. Egy halom törmelék Potsdamnál.”

A békés karácsony után, egy kis történelmi visszapillantást ajánlok Közép-Európa legnépesebb metropoliszából! Tudták a kedves Olvasók, hogy a Harmadik Birodalom fővárosának lakói – noha már a háború első napján, 1939. szeptember 1-én volt egy légiriadó – sokáig megúszták a bombazáport? Varsótól Coventry-ig és Rotterdamtól Londonig kevesebb szerencséjük volt az embereknek a német agresszorokkal. A hajdan 4,5 millió lakosú Berlin aztán '43-tól maga is tragikus ízelítőt kapott a mennyből érkező halálból. 

Egy évtizeddel korábban Adolf  Hitler  jött, Bertold Brecht ment. Amikor a német drámaírás fenegyereke 15 esztendő után visszatért a tengerentúlról Európába, a potsdami konferenciára utalva így fogalmazta meg fájdalmasan-frappánsan, amit 1948-ban a Spree folyónál látott: „Berlin. Egy halom törmelék Potsdamnál.” Még döbbenetesebb kép fogadta a hajdan lüktető életű, egykoron toleráns és csillogó világvárosban azokat a külföldi katonákat és német menekülteket, akik már a béke első heteiben megérkeztek Berlinbe. Nem csak a hosszú, szovjet ostrom romhalmaza hevert szerteszét, hanem sokak győzelmi reménye is. 1939 óta még „csak” hat év telt el, de micsoda féltucat esztendő volt ez a német történelem fekete lapjain! A „diadalmas” országgyarapodás a lengyelek lerohanása után is megfékezhetetlennek tűnt. Midőn a náci seregek rátámadtak keleti szomszédjukra, Berlinben első ízben bömböltek fel a „Fliegeralarm”-ot, a „Repülőriadó-t” jelző szirénák. A Harmadik Birodalomban is fordultak elő bakik: három hazai gépet néztek ellenséges – természetesen lengyel! – bombázónak az „Alarm”-felelősök. 

1940-től már joggal riadóztatták a berlinieket: igaz, nem nagyon volt hová menekülniük a családoknak, mert a Goebbels-i propaganda által beígért „Luftschutz”-program keretében a tervezett kétezer óvóhelynek csak 15 százaléka készült el ’39 őszéig. Maradt a németeknek a pincék kétes értékű oltalma, míg horogkeresztes dicsekvésre néhány tágas bunker is épült Berlinben. Így az anno egy évszázados állatkertnél (és azonos nevű vasútállomásnál)  a Zoo-nál, s a szintén nemzetközi pályaudvarként elhíresült Anhalter Bahnhof-nál, melynek romos mementója 2019 küszöbén is szívet facsaró. Volt még méretes  bunker a Kleistparknál, Humboldthainban és Frierrichshainban is, de mindent összevetve is csak 65 ezer fősre  teszik a történészek a háború eleji – viszonylag biztonságos – óvóhelyek, bunkerek kapacítását. 

A Német Birodalom szíve, Berlin egyben a terror és a fegyverkezés központja is volt, így válaszul a lengyel és a brit fővárost, valamint más településeket ért náci bombazáporra 1940/41-ben a Spree-city fölé is el-elmerészkedtek a halálthozó szövetséges gépek. Ezt nevezik a szakemberek a légiháború első fázisának. 1942 „szinte” említést sem érdemel a dokumentumokban, hiszen csupán kilenc alkalommal volt „Fliegeralarm” Berlinben – ’45 elején ez 3 nap adagja volt... - s ’43 januárjáig gyakorlatilag alig hullottak bombák Hitler halami centrumára. A sztálingrádi vereség után alapvetően megváltozott a helyzet. Dr. Goebbels a berlini Sportpalastban feltette elhíresült, egyszerre barbár és demagóg kérdését: „Wollt ihr den totalen Krieg?” („Akarjátok-e a totális háborút?”) Akarták! Megkapták... 

Az addig legsúlyosabb bombázás 1943 márciusában 700 halálos áldozatot követelt Berlinben, s majd’ 70 ezren váltak hajléktalanná. A britek légiostroma elől ’43-ban 800 ezer zömében gyereket és nőt evakuáltak a német fővárosból: komplett iskolás osztályokat is vidékre telepítettek, de így is hétről-hétre pusztultak a berliniek. A Hitler Jugend tinédzser légelhárítósai szerény tapasztalattal és hatásfokkal harcoltak Németország-szerte. Novemberben már üszkös rom volt a hajdan pompás porosz város: a tél kezdetén közel 4 ezren haltak meg az öt nagy hullámban érkező angol bombazáporban. A sebesültek száma 10 ezerre tehető, és a hideg beköszöntével újabb 450 ezer embernek tűnt el az otthona. 1944-ben az amerikaiak is bekapcsolódtak a főváros légi megsemmisítésébe. A Harmadik Birodalom centruma második Karthágová vált. Európa egyetlen települése sem szenvedett annyit a bombáktól, mint Berlin, noha százalékosan más német városok (Hamburg, Drezda, Ludwigshafen etc.) még nagyobb arányban lettek a földdel egyenlők.



Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ