RSS Feed

Youtuber-világ

Váczy András - 2019. 01. 02. 8:00:08 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Youtuber-világ

Újfent lehullt egy levél az életfáról, újfent kihajtott egy új; a tavalyi a múlt, az idei a van-lesz-lehet...Így megy ez, mióta világ a világ. Amióta áll az életfa, amióta évente hullatja és növeszti leveleit, azóta hoz változást. A kezdetek kezdetén alig-alig, ám idő teltével egyre többet és többet...

 Ez a mostani friss évhajtás, meglehet, nem történelmi fordulatot, hanem az előzőek elmélyítését. Bár, ki tudja... A sejtelmes gondolatkísérlet után ideje kézzel fogható valóságra térni, belemenni annak egy részletébe (oda, ahol az ördög tanyázik), és ahonnan a változás fülön csíphető. Nosza.
Azzal, hogy kitágult a világ a hálójával, jó nagyot fordult-borult az ismeretszerzés, a tudás, a kapcsolatrendszer, a közvetlent a közösségivel felváltó kommunikáció, a szórakozás, a kikapcsolódás. Legfőképp az önnön és a körötte lévő világra rácsodálkozó kamaszok érzékenyek az újdonságra. Meg a használatára. Egy nemzedékkel korosabb ősök vagy értik, vagy nem (inkább nem), vagy megkísérlik megérteni, vagy nem (inkább nem). Ez persze szakadék, az „öregek” tökhülyeségnek vélik a serdülők időtöltését. Így volt ez akkor is, amikor még nem létezett a világhálószakadék. Én a rock’n’roll-ért meg a Beatlesért voltam oda, anyám Karády Hamvadó cigarettavégéért, Záray-Vámosi Homokórájáért, apám a komolyzenéért. Frontálisan ütköztünk. (Később apám kedvesen bérletet nyomott rám az Operába meg a Zenekadémiába, s valahogy megkedveltem klasszkus mzsikát.) Így volt ez az olvasással is: én képregény, ők regények, ráadásul a suli is az ő kerékvágásukon haladt, hát rászoktam a könyvekre.
Csakhogy már a budin is elérhető internet akkora generációs szakadék, amin, ember legyen a talpán, ha át akarja küzdeni magát. Fekszik hanyatt 13 éves lányom (mindjárt 14), előtte párnán tablet, fülében hallgató, és vidáman kacarászik. Ugyan min? Filmet néz? Vicces jelenetet? Nem. Kedvenc youtuberét, nevezetesen Pewdiepiet-t. Az meg ki a bánat? Leülök mellé, kérem, vezessen be a nekem vadiúj világába. 
Nos, a youtuberek olyan önjelölt kreatív példányok, akik ötletözönüket témagazdagon kamera előtt, mintegy személyesen a befogadónak, dumálva, pózolva, hülyéskedve, komolykodva – képekkel, mémekkel, csupa-csupa vizuális látványeffektekkel – vezetik elő. Videómegosztó oldalukon jelennek meg új és új felhasználók, és többek napi szinten töltik fel videóikat. Elég, ha felütjük a Youtube keresőjét, hipp-hopp, előtűnik egy-egy vlogger, az ő videójával. Vannak a játékokat tesztelő gamerek, vannak a filmparódiát gyártók (hagyományos kritikusi vonalra hajazók), és vannak, akiknek, ami él és mozog, minden belefér… A színvonal pedig hullámzik, mint a Balaton vihar idején.
Naná, a Youtube videózás műfaja, a vlogolás (videoblog) Amerikában startolt, aztán szépen kúszott, és elért hozzánk is. Nem kis meló, meg kell belőle élni, meg is lehet, ha milliók kattintgatnak és feliratkoznak rá (vagyis kedvelik). Abba, hogy a csatorna és a reklámpiac, és a jó ég tudja (én nem), miféle mögöttes pénzügyi attrakciókból jön ki a kenyérre valójuk, nem megyek bele (gőzöm sincs). Lányom kedvence például többmillió feliratkozóval dollárhegyeket kaszál, pláne, ha szó szerint veszik Laura mozgósító felhívását: „Iratkozzatok fel Pewdiepie-ra!”. Mifelénk is egész rendes megélhetési formává nőtte ki magát az új műfaj, teszem azt Dancsó Péter, az egyik legnépszerűbb, elérte az 1 millió feliratkozót. 
Tizenévesek őskori lelet a magnó-, a videókazetta, sőt már a tévé is, hiszen az anyaghordozókon adott a felvett kínálat, a tévében pedig az a szerkesztett műsor, amit éppen sugároznak, márpedig ők a nekik tetsző valamit akarják nézni/hallani. És addig kaszálnak a Youtube-on, amíg rá nem találnak. Ez van, kész passz.
És ennek nincs vége. Ahogy az új levél az életfán, ez az év is gazdagít, formál a jövő generációjának világképén, és ha mondjuk, pár év múlva nem ismerünk rá, mi korosabbak a világra, nem ők a hunyók. Ha tetszik, ha nem, követnünk kell gyerekeinket (nem úgy, mint az érzelmes slágereket kedvelő anyukám, aki nem bírta bevenni a rock’n’roll-t), ők szíves-örömest bevezetnek minket új világukba (én is azt tettem volna, de anyu nem akarta). 
Legyen kisebb az a szakadék, és ha netán bénázva mégis beleesünk, legalább ne törjük darabokra magunkat.  

 

Fotó: Máté Krisztián
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ