RSS Feed

Kávéházi kutyanyelv

Csontos Tibor - 2018. 11. 20. 8:00:36 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Kávéházi kutyanyelv

Minden idők legirodalmibb főpincérének tartották Reisz Gyulát, a múlt század első felében a New York Kávéházban, aki a kávé mellé olykor aszpirint és hitelt is adott a vendégeknek. Az íróknak pedig kötelezően hozta a kutyanyelvnek becézett, cégjelzéses, jegyzetelésre alkalmas papírcsíkot. S persze a tintatartót is. Mondják, hogy a New York hőskorában több tinta fogyott, mint bor. Egészen addig, amíg - miként ezt Krúdy megírta - Karinthy Frigyes le nem öntötte tintával a szürke kanapét.

Az 1894-ben megnyílt New York nem csupán egy kávéház volt, hanem a magyar kultúr- és irodalomtörténet jelentős darabkája, ha úgy tetszik, helyszíne is. Márványasztalain regények, versek, színművek születtek, itt írta például Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkat, a szerte a világban  máig legtöbbet játszott színdarabját, a Liliomot. Igaz, az 1909-es budapesti bemutatóján a Liliom megbukott, kiváltva ezzel a drámaíró családjának kajánkodását: Lám, ez a vége annak, ha az ember zajos kávéházakban ír színdarabot! Az íróvilágnak ez a rendhagyó zaja mégiscsak ösztönző lehetett. Reisz Főúr egyszer azt látta, hogy Bródy Sándor elkeseredve ül az asztalánál. Letett eléje egy kutyanyelvet és biztatta, írja rá tervezett darabja címét. Bródy rövid gondolkodás nélkül odaírta: A tanítónő. A Vígszínház alapító igazgatója, Faludi Gábor csak erre a címre már fizette is az előleget Bródynak. 

A zajosság ellenére - vagy talán éppen azért - a New York Kávéház karzatára költözött a Nyugat folyóirat híres szerkesztőségi asztala is: erre tette első novelláját Mórici Zsigmond és első verses füzetét Kosztolányi Dezső. Utóbbinak a Szellemidézés a New York-kávéházban című versének sorai olvashatók a kávéház Nyugat Bárra keresztelt karzathelyiségének lámpaernyőin, ahol a szerkesztő Osvát Ernő fényképe éppen úgy fellelhető, mint néhány nyugatos szerzőé. Aki ide betér, úgy érezheti, mintha irodalomtörténeti időutazás részese lenne. 

Egy másik főúr, bizonyos Zsán, pontosan tudta, ki, mit szeret. Krúdy Gyula kényes volt arra, hogy a söre ne legyen túl hideg, Karinthy Frigyes a langyos kávét szerette sok habbal, Molnár Ferenc rendre francia konyakot rendelt, Szép Ernő lágyra kérte a tojásrántottát, Kálmán Imre aranyozott szélű csészében a kávét. "Ami történik a földön, az itt történik" - írta Kosztolányi, s valóban: a karzattól a "Mélyvízig" (a kávéház legalsó szintjéig) írók és újságírók habzsolták a finomságokat és a szellemet, egyesek itt árulták a könyveiket, születtek itt remekművek és legendák, itt ülték körül a rettegett kritikusok a "veseasztalt", itt kávéztak a kispolgárok, pezsgőztek a tehetősek, itt kínálták a némi sajtot, sonkát, kolbászt tartalmazó Kis irodalmi tálat a vékonypénzű íróknak. 

Jutott mindez eszembe, midőn Szabó Csaba, az elhivatott étterem-igazgató, az Eventrend Holding New York Kávéházat működtető cégcsoportjának vezetője, aki egy minapi riport apropóján kalauzolt a felújítás után 2006-ban megnyitott pazar és pompás egykori Parnasszuson, amely már a gasztronómia Parnasszusa is lett és amely százhúsz esztendős történetének legsikeresebb tíz évét tudhatja maga mögött. A New York újfent sikersztori, naponta két-háromezer vendég élvezi a Világ Legszebb Kávéházának tartott New Yorkot. A hely, melynek minden négyzetcentimétere a szépségről és a luxusról szól, valóban káprázatos élmény. Egyszerre hagyományőrző és modern, újra művészeti és gasztronómiai fellegvár, kulturális és kulináris ékesség. Érdemes betérni, megnézni, megkóstolni. Igaz, a kutyanyelv már hiánycikk. És az is igaz, hogy azt a letűnt, kutyanyelves hangulati semmilyen laptopkütyü nem pótolja. Nem is pótolhatja. 



Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ