RSS Feed

Jogellenesen vették el a rokkant nyugdíjakat

index - 2018. 11. 09. 17:19:31 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Jogellenesen vették el a rokkant nyugdíjakat

Újabb pofont kapott az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét. Kérdés, hogy ezzel mit kezdenek a magyar bíróságok, a magyar állam és maguk a károsultak.

Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, hogy vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, amely alapján az állam sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint felét elvette. 

Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak;erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel. 
EMIATT A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST ÁTALAKÍTÓ 2011-ES TÖRVÉNY BIZONYOS RÉSZEI ELLENTÉTESEK AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI EGYEZMÉNYÉVEL.

A döntés értelmében az AB előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne azokat a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapotuk. Az Országgyűlést pedig kötelezi, hogy 2019. március 31-ig úgy módosítsa a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt. 

Hogy megértsük, mi ez az egész, viszont vissza kell mennünk az időben 2011-ig. A második Orbán-kormány ekkoriban, 2010–11-ben vívta első nagy harcát az államadósság ellen – pontosabban az IMF és az Európai Bizottság ellen, amelyek az államadósságra hivatkozva beleavatkozhattak volna a Fidesz kormányzásába. Éppen ezért a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika elsődleges célja az volt, hogy régi vágású megszorítások nélkül, de valahogy segítse az államot az adósság lefaragásában. Ennek volt része a válságadók bevezetése és egy idő után a magánnyugdíjvagyonok einstandja is. És az is, hogy

MEGPRÓBÁLTÁK VISSZARÁNGATNI A ROKKANTNYUGDÍJASOKAT A MUNKAERŐPIACRA,


leginkább úgy, hogy megvonták tőlük az addigi ellátások nagy részét.

Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ