RSS Feed

50 Gyémánt

Dalia László - 2018. 06. 27. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

50 Gyémánt

Azt mondja Gyémánt László, hogy rengeteg orvos barátja van, mert az is hivatás, mint művésznek lenni. Nem lehet pénzre váltani, mert az vágyódás, amit egy életen át kerget. Nem is akart más lenni, mint festő, öt éves kora óta. Akkor a nagyapjával rendszeresen kisétáltak a Thököly úti lakásból a Városligetbe, s gyakran betértek a Szépművészeti Múzeumba. És ő is olyan képeket akart festeni, amit ott látott.

 Gyémánt portréfestő is, vagy főleg az. Mióta létezik a Premier című lap, minden számhoz készít egy portrét. S a százból válogatott kötetbe Kárpáti Tamás főszerkesztő ötvenet, persze a hozzávaló írásokkal. Szép kis gyűjtemény, Darvas Ivántól Eszenyi Enikőig, Makk Károlytól Szabó Istvánig és Jiri Menzeltől Somló Tamásig. A portré persze különleges területe a művészetnek, Gyémánt szerint, ha ránézel, tudnod kell, ki az, akkor is, ha egy sort nem olvastál róla. Velazquezt emlegeti, aki udvari festő volt, de rangja is volt az udvarban, s még IV. Fülöp is tisztelte annyira, hogy modellt üljön. Manapság erre nehéz rávenni a művészeket, ezért Gyémánt fotókat is készít. Ám fontosabb a beszélgetés, hogy megismeri az alanyát és így a végén fejben megkomponálja a képet, a fotók pedig majd segítenek. A festők régóta használják ezt a módszert, már Munkácsy is bevetette a fotómasinát. 

A portréfestőnek nincs félnivalója a fotótól, Gyémánt szerint ugyanis a fotós csak szerencsés  eseteben kapja el azt a pillanatot, amit a festő megkomponálhat. És az sem baj, ha a lefestett művésznek néha nem tetszik önmaga, mert szebbnek vagy jobbnak képzeli magát, mint amit a portré elárul.Utóbb nem tudjuk, IV. Fülöpnek mennyire tetszett, amit látott, de talán csak a spanyolok emlékeznének rá, ha a festő nem viszi vászonra.Gyémánt egyébként annyira rajong Velazquezért, hogy amikor Krisztina feleségével a Pradóban jártak, nem is ment be más terembe, csak a spanyol törpéit akarta látni. Utána leült a folyosón, míg Krisztina helyette is megnézte a Bosch képeket. Akkor meglátott egy törpét. Ilyenkor az álom mesgyéjén jár, s azt hitte, képzelődik, de a törpe elment mellette. Hamarosan megjött a felesége, elmesélte a törpét, de az nem hitt neki, kisiettek az utcára, s még látták elmenni.

Portrét nem lehet rutinból festeni, ez Gyémánt rögeszméje. S ezért a festészet legizgalmasabb vidéke a portré, mert nem lehet megállni a  felszínen. Le kell írnia az embert, akit megtalált, amit ő lát benne. Néha ez valóban istenkísértés, viszont nagyszerű dolog, hogy olyan emberekkel ismerkedhet meg, akikkel egyébként is szívesen találkozott volna, de hát az utcán nem szólítaná le őket. Nem is merné, mert hát, ahogy ő mondja, ahhoz kicsit gyáva.  Néhányukkal barátságot is kötött. Kállai Ferenc órákat töltött a műteremben, s olyan mély beszélgetésbe bonyolódtak, a színész gondolatai miatt filozófiai terepre tévedtek, hogy zavarba jött. Készített ugyan fotókat, de aztán azokból semmi sem állt össze, félre is tette és emlékezetből festette meg a színészt.



Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ