RSS Feed

Az afgán rock keresztapja

Csontos Tibor - 2018. 04. 17. 9:00:59 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Az afgán rock keresztapja

A néphit szerint miután Isten megteremtette a világot, rengeteg kő maradt még és ebből összerakta Afganisztánt,melynek fővárosát, Kabult, Káin, Ádám fia alapította. Az elmélet hiteléül: Káint perzsául Kabilnak nevezik. A mai néphit pedig azt vallja, hogy az afgán rock megteremtése a zenész-filmrendezőnek, Travis Beardnek köszönhető, akinek RocKabul című dokuja a minapi Titanic Nemzetközi Filmfesztivál egyik slágere volt.

A Titanicon találkozhattunk a filmje népszerűsítésére Budapestre érkező rokonszenves és lezser fazonú Travis Bearddel, az afgán rock keresztapjával, maga is zenész és tizenkét éve éppen a zűrzavaros, háborús Kabulban kötött ki fotósként. Sorsa úgy hozta, hogy ott és akkor megismerkedhetett néhány afgán sráccal, akik District Unknown (Ismeretlen Kerület) néven heavy metal együttest barkácsoltak maguknak és eleinte lelkesedéssel igyekeztek helyettesíteni a muzikalitást. A gitáros Qais, a gitáros-énekes Lemar, a basszusgitáros Qasem és a dobos Pedram olyasmivel próbálkozott, amit a vallási fanatikusok helyből üldöztek: szerintük ugyanis a rockzene a sátánizmus megnyilvánulása, a rockzenészek pedig maguk a sátánok és minden rockkoncert egyfajta sátáni éjszaka. A tálibok idején mindez lefejezéssel járt volna, ahogyan erre utalt is a dokumentumfilm egyik szereplője, így ők lehettek volna a metál afgán mártírjai. A tálibok semmit nem tűrtek meg a nyugati kultúrából, akit például televízió nézésen kaptak,  annak a nyakába akasztották a készüléket és végighajtották a városon. 

S miközben a négy afgán metálos srác igyekezett felépíteni magát és elfogadtatni a zenéjét, Travis Beard nem csupán elindította a kamerát, hogy megörökítse az indulásukat, menedzserévé is vált a társulatnak, tanácsokkal látta el őket, saját próbahelyiségét ajánlotta fel nekik. S hogy bedobja a köztudatba az együttes nevét, megszervezte Kabul első rockfesztiválját, a Sound Central Festivalt, melynek a helyi Francia Intézet adott helyet. Az első afgán metálzenekarnak híre ment, Új-Delhibe kaptak fesztiválmeghívást, az ottani fellépésük is bekerült a filmbe, miként az a Kabultól távoli gerillakoncertjük is, melyet egy kamion fedélzetéről adtak. A helyi rendőrség nem nézte jó szemmel a metáltörténést: az énekest azzal az indokkal tartóztatták le és zárták börtönbe hónapokra, hogy viselkedése helytelen és nem tiszteli a hagyományokat. 

A fotós Beardnek mindeközben meg kellett tanulnia a filmezést is. Így készült párhuzamosan a RocKabul, többek között a Faith No More basszusgitárosának, Bill Gouldnak a producerségével, és a District Unknown  első albuma, az Anatomy of A 24-hour Lifetime, amely 2014-ben jelent meg és amely a keleties zenének, a punknak és a nyers metálnak valamilyen furcsa és felejthető elegye volt. S miközben ott vagyunk az első próbákon, az első fellépéseken, betekinthetünk a kabuli metálosok mindennapi életébe sőt a rommá lőtt Kabul hétköznapjaiba is. Ettől is érdekes a RocKabuli, amely azt a közeget is bemutatja, amely körülveszi az együttes tagjait, szándékait, terveit.

Tiltott, majd megtűrt zene, afgán mindennapok, a kabuli fiatalok reménykedése saját jövőjükben, majd a jövőtlenség felismerése, a reménytelennek tűnő afgán politikai helyzet, vallási tradíciók és a nyugati kultúra sokszor kibékíthetetlennek tűnő ellentéte -  Travis Beard sok mindent belesűrített a filmjébe, melyből persze az is kiderül, hogy a metálosok bár ragaszkondának hazájukhoz, mégis jobb és szabadabb életre vágynak. A District Unknown karrierje 2014-ben ért véget, gondoskodva ezzel a film kényszerű befejezéséről is: ma már  valamennyien külföldön élnek, diákvízummal Angliába, az Egyesült Államokba, Ausztráliába utaztak. A metálvég azt is jelentette, hogy a rendezőnek sem volt már maradása Kabulban, elutazási szándékát csak megerősítette, hogy a következő Sound Central Festivalon halálos áldozatokat is követelő merénylet történt. 

Travis Beard azonban nem adja fel. Tervezi, hogy újra összehozza az Unknown District tagjait egy koncertre, talán a film valamelyik bemutatójához időzítve. Márpedig a dokuja sikersztori: a RocKabul megkapta a Metal Hammer magazin díját, a Global Metal Awardot. A film világpremierjét idén februárban tartották a rotterdami filmfesztiválon, és a rendező készül vele Norvégiába, Olaszországba, Dél-Koreába, Ausztráliába is. 

Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ