RSS Feed

Loszodé és olvasztár

Csontos Tibor - 2018. 04. 15. 8:00:09 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Loszodé és olvasztár

Az alkoholmentes italokat nevezte loszodénak Szendrő József a legendás színházigazgató, a szó is az ő leleménye volt. Lötyköljön ide egy üveg Csopaki rizlinget és hozzon egy üveg loszodét is! A pincér már tudta, hogy szódát vagy ásványvizet kell lötykölnie a színidirektor úrnak. Az ötvenes években tiltották a művészek sztárolását az újságokban, s Honthy Hanna dühösen meg is jegyezte címlapon szereplő kohász láttán: Minket nem szabad sztárolni, de ide a kép alá leírják, hogy Kovács János olvasztár!

És még megannyi színészmondás és színészbölcsesség, színházi, filmes anekdota, történet, oly sok, mint csillag az égen. Ha már Jókai Mór földön járó csillagokként emlegette a színészeket, akiknek bizonyosan mindegyike kifogyhatatlan az efféle színjátékosi sztorikból a színházi előadásokról, próbákról, forgatásokról, rádiós és televíziós szereplésekről, színházi büfék világáról, színészi babonákról, premierekről és darabtemetésekről, rendezőkről és színészkollégákról, kolleginákról, legendákról, színészkirályokról és epizodistákról. Egyszóval mindenről, ami a színes játék varázslatos világába beletartozik. A baj csupán az, hogy ezek ugyanúgy tünékenyek, mint a pillanat művészetének tartott színészi alakítás és nem vagy csupán alig-alig őrződnek meg. Ideje lenne hát a színházi és filmes Nagy Anekdotakönyvnek. 

Jutott mindez eszembe arról, hogy megkezdődött a magyar színház 1945 utáni történetének korszerű feldolgozása. A magyar színházi emlékezet tudományos igényű megőrzése már egy éve zajlik,mely színházi emlékezet része szerintem a színi anekdotakincs összegyűjtése is, annak ellenére, hogy az efféle tartalom nyilván nélkülözi a tudományos igényt. A közönség viszont, de még annak lehetőségei miatt a színházat nélkülöző része is bizonyára szívesen olvasgatná ezeket a fentebb részletezett és minden alkalommal mosolyt fakasztó anekdotákat. Mert lehet-e szenvtelen arccal felidézni például a Csortos Gyuláról szóló nem kevés sztorit? Midőn új súgó érkezett a színházába, megkérdezte a színészóriást: Mester, minden szót felsúgjak? Maga csak súgjon fel minden szót, én majd kiválogatom belőle, amire nekem szükségem van! 

Egy csúnya színésznővel kapcsolatban Csortos Gyula jegyezte meg: Tudtommal a színészet emberábrázolás. Hogy lehet lópofával embert ábrázolni? Köztudomású volt, hogy Csortos nem szívesen adott autogramot. Egy fiatalember mégis bátorkodott megállítani a Nemzeti Színház művészbejárójánál: Művész úr, kérhetek egy autogramot? Elfogyott! Az egyik nyilvános főpróba előtti napon Csortos akadozva mondta a szerepét, mire a rendező megkérdezte: Gyulám, holnap főpróba, mikor akarod megtanulni a szöveget? Megvárom, hogy sikere lesz-e a darabnak! Gombaszögi Elláról mesélték, hogy akit szeretett, azt penészes fejűnek, pogácsaalma fejűnek, stricinek szólította. Egyszer a cseppet sem közkedvelt színészkollégája megkérdezte: Gomba, engem miért nem nevezel stricinek? Mert te tényleg az vagy!

Abbahagyhatatlan a színházi anekdotázás. Rózsahegyi Kálmán egyszer elvitte vadászni a társulatát, de megjegyezte a fővadásznak, hogy nem szeretné, ha vérfürdő lenne, ezért arra kérte, vaktöltényeket osszon szét a színészei között. Akik szitkozódtak is rendesen, amiért nem volt szerencséjük és semmit nem lőttek. Rózsahegyi híres volt arról, hogy nem vette szentírásnak a szerző által megírt szöveget, néha úgy gondolta, a saját szavaival kifejezőbb lehet. A színház társalgójában egyszer elmesélte, hogyan adná elő az első rabszolga szerepét Az ember tragédiájából. Madách Imre szövege:" Miért él a pór? A gúlához követ hord az erősnek, s állítván utódot jármába, meghal." Rózsahegyi változata: " Fáraó kedves! Minek él a paraszt? Hogy kavicsot cipeljen a piramisaidhoz? Aztán megnősül és járványban meghal. Uszkve ötezer egy miatt."

Nos, ezért lennék kíváncsi egy kortárs egy filmes és színházi Nagy Anekdotakönyvre. És hogy még le legyen vége, és ha már Szendrő Józseffel kezdtük. Az ötvenes években a színházi igazgatóknak rendszeresen fel kellett menniük a miniszterhez és beszámolniuk arról, hogy milyen a társulatuk erkölcsi állapota. Íme, Szendrő beszámolója: Eleinte sok bajom volt, de lassan kialakultak a dolgok. Mióta mindenkinek mindenkivel viszonya van, úgy élünk, mint egy nagy család!



Fotó: szinhaz.hu
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ