RSS Feed

Rózsa és Ibolya a Csokonai Színházban

Vajland Judit - 2017. 11. 29. 13:00:58 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Rózsa és Ibolya a Csokonai Színházban

Gimesi Dóra tollából egy dramaturgiailag feszes szerkezetű, új színdarab született, amit a debreceni Csokonai Színház tűz műsorára. A Rózsa és Ibolya színpadi adaptációja a magyar népmese különböző változatainak valamint Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával készült

Két fiatal kalandos, csodálatos szerelméről szól a mese, amelyben a hatalomvágyó mostoha legyőzhetetlennek tűnő akadályokat állít a fiatalok elé, hogy szétválassza őket. Ármány, cselszövés, menekülés alakítja a történetet finom humorral, csordultig érzelemmel. 
Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással… Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút? Kitarthat-e egymás mellett két fiatal, ha az egész világ ellenük fordul?
A shakespeare-i motívumokban bővelkedő magyar népmesének számtalan változata és irodalmi feldolgozása ismert. Arany János elbeszélő költeményben, Arany László Ráadó és Anyicska címmel népmesegyűjteményében, Lakatos Menyhért Angárka és Búsladarfi című meséjében dolgozta fel a fordulatos történetet. A mese színpadi adaptációja a korábbi változatok nyomán született, igazi szélesvásznú, családi produkció.

Tengely Gábor rendező a darabról: 
"Nem tudunk meg sokat arról, hogy a Rózsa és Ibolyában hogyan működik egymáshoz képest a tündér- és az embervilág. Természetesen sokakban felmerülhet, hogy miért nem derül ki ennek az alapvető gyűlöletnek az oka. Nekem is ez volt az egyik első kérdésem a szerzőhöz, Gimesi Dórához. Aztán arra jutottunk, hogy mégiscsak az a legjobb megoldás, hogy ez nincs kifejtve, hiszen a történet szempontjából teljesen mindegy. A gyűlölet, amelyben élünk, legtöbbször nem racionális okokon, konkrét tapasztalatokon és ismereteken alapul. A kisebbségekkel, a mássággal, de akár a menekültekkel szembeni olthatatlan ellenszenv, félelem sem személyes konfliktusokból indul ki általában, hanem inkább abból, hogy így tanultuk meg látni a világot. Ezért is fontos számomra, hogy az előadásban se kapjunk választ a tündérek és az emberek közötti gyűlölet konkrét okára. Inkább arra keressük a választ az alkotótársaimmal együtt, hogy mi következik ebből."

Az Ibolya szerepét alakító Mészáros Ibolya szerint „nem a Disney-mesékből ismert fennkölt szerelmet és figurákat látjuk a darabban, hanem egy tündérvilágban rekedt emberfiát, aki próbál kitörni a keretei közül. Az élet sokszor próbára tesz minket. Szerelmet, családot, tűrőképességet… Mi döntjük el, hogy miért mennyit vagyunk hajlandóak küzdeni, feláldozni. Rózsa és Ibolya a végletekig küzd. Vannak szerelmek, amik győzelemre vannak ítélve." 
A Rózsa szerepében látható Rózsa László arról beszélt, hogy a varászlatokkal, próbatételekkel tarkított mese főszereplői nem tipikus karakterek. „Ibolya nem egy Rapunsel, aki a toronyban várja, hogy valaki megmentse, hanem üt, harcol a céljaiért és Rózsa sem egy szőke herceg, aki megy megmenteni Rapunselt. Inkább őt kell megmenteni, mert annyira önfejű és makacs…Hihetetlen kaland a Rózsa és Ibolya, küzdelmekkel, izgalmas szituációkkal teli előadás. A gyerekeket megfogja majd a látvány, a körítések, mert a szereplők egyfolytában varázsolnak, amit nagyon ötletesen old meg ez a rendezés. Baromi izgalmas lehet ez azoknak a gyereknek, akik a Harry Potteren nőnek fel és azoknak is, akik a Trónok harcát követik.  Mind benne van. "


Fotó: Máté András
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ