RSS Feed

Vona vonal

Regös István - 2017. 08. 12. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Vona vonal

Még a 19. század elején is kőkemény harcot folytattak a nők választójogának biztosításáért. A macsó férfitársadalom nem volt hajlandó még vitatkozni sem a témáról, hiszen annyira elképzelhetetlen volt számukra, hogy egy nő jogot nyerjen beleszólni a társadalom életébe. Tüntetéseken gumibotozták a felvonuló lányokat, asszonyokat. Az egyenjogúságot, a választójogot követelő nőket pedig kirúgták állásaikból.

Angliában ahhoz, hogy valaki bejusson a parlamentbe, először választójoggal kell rendelkeznie. Magyarországon a zsellérvilág mélyszegénységébe lenyomott társadalmi réteg nemhogy a választójogért nem tudott színre lépni, hanem még a kenyeréért sem. 

Az emberré válás folyamata

A választójog ugyanis sokkal több annál, minthogy elmehet valaki az urnához és a rendelkezésre álló egy szavazatával valamilyen irányzatot támogasson. A választójog a polgári értelemben vett emberré válás egyik legfontosabb állomása. Ezért olyan fontos, hogy egyetlen országban se történhessen meg, hogy bizonyos politikai körök, úgymond önös érdekből, valamilyen akadályrendszert dolgozzanak ki a választópolgárok joggyakorlását megnehezíteni. Sokáig, Magyarországon például, az analfabéták nem szavazhattak vagyis, akik nem tudták elolvasni az eléjük tett szöveget, azoknak a választási bizottság nem engedélyezte a voksolást. De szerencsére ennek már évszázados a múltja. Mert ha ehhez kötjük a jogot, akkor ők mentesülnek még a bűncselekmények alól is, hiszen nem ismerik a törvényt, mert nem tudják elolvasni. Indiában, Pakisztánban, Nepálban és az afrikai államok sokaságában döbbenetesen magas számú az analfabetizmus. A szavazópolgárok mégis gyakorolhatják jogaikat ujjlenyomataikkal. Ma már kevés olyan ország van, ahol például, a nők ki vannak zárva a választójog gyakorlásából. Lehet, hogy már nincs is olyan állam, ahol ezt száz százalékig keresztül tudják vinni. A szavazójog olyan alapjog, mint az élethez való jog. Ha azt sem tartjuk be, akkor mit akarunk a választójogtól?


A szög lukasztja a zsákot

És akkor itt van a legszelídebb, legbájosabb mosolyú párt vezetője, a Jobbik elnöke, Vona Gábor. Egyik párttársa, mondhatni elvtársa azt találta ki, hogy a parlament sürgősséggel tárgyalja meg, hozzon olyan törvényt, hogy ne élhessen voksolási jogával az, aki bármilyen okból nem végezte el a nyolc általánost. Ugye, mindannyian tudjuk, hogy ez nem a cigányság ellen irányul, mert ők mindannyian elvégezték a nyolc általánost. Vagy mégsem? Mert, hogy a statisztikák azt mondják, és ezt a roma szervezetek is megerősítik, hogy a szegény cigányság köréből kerül ki a legtöbb iskola elhagyó. Így aztán könnyen ki lehet mondani, hogy bár ez a törvényjavaslat direkt nem romaellenes, de minden hatásában az. Vona Gábor szelíd mosolyával most már mintha rádöbbent volna, hogy valamit változtatni kell a javaslatukon, mert újra rajtuk marad a rasszizmus vádja. Mert hát, miről is van szó? Ők úgy gondolják, hogy a romák még nem felejtették el a Jobbikosok által alapított Magyar Gárda szereplését, és ez bizony megnyilvánulhat majd a szavazataikban is.


Gyenge a memória

Viszont valamiről megfelejtkeztek az okos stratégáik, például a többmilliós nyugdíjas rétegről. Nem gondoltak arra nagy okosságukban, hogy az a régi munkásosztály, aki az utóbbi időben az elhagyatottságuk okán nagy számban átpártolt a Jobbikhoz, bizony nagy számban nem végezte el a nyolc általánost. Így hát, hirtelen az a helyzet állhat elő, hogy amit nyernek a réven, azt elveszítik a vámon. De egyáltalán, már ez a kérdésfeltevés is jelzi, hogy szabad-e hinni, vagy nem, akármelyik politikai szervezetnek? Tudjuk a kínaiaktól, ha még eddig nem jöttünk volna rá magunktól is, hogy ugyanabból a szájból nem lehet fújni egyszerre hideget és meleget is. Az meg már csak hab a tortán, hogy jelentkezett egy másik pártocska, csoportocska, és ők azzal a korszakalkotó ötlettel álltak elő, nemhogy tiltani kell, szűkíteni a választók táborát, hanem növelni javasolja. Méghozzá szerintük úgy, hogy a már teljesen érett tizenhat éveseket is fel kell ruházni szavazati joggal. Ők meg úgy gondolják, hogy ez nekik azért lesz jó, mert ezek az érett tizenhat évesek rájuk fognak szavazni, mert ők találták ki ezt a másik okosságot. Egy tizenhat éves átlagos gyerek, aki most éppen valamilyen középfokú oktatás másodikosa, még azt is nehezen dönti el, hogy ép vagy lyukas farmerban járjon-e. Eddigi életüknek talán legnehezebb megpróbáltatása az iskolai felelés volt, úgyhogy hajrá, szavazgassunk csak!


Sok hülyeség sokra megy

Ahány párt, annyi lózung, annyi értelmetlen újítás, pedig csak arra lenne szükség, hogy parlamenti úton állítsák vissza a kétfordulós választást és erősítsék meg azt a törvényt, ami eddig is érvényben volt, hogy mindenki szavazhat, aki betöltötte a tizennyolcadik életévét és nem sújtja bármilyen tilalom. Addig pedig, egészen addig, rágjuk ezeket a gumicsontokat, amíg a torkunkon nem akad. 


Fotó: Varga Gábor
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ