RSS Feed

Miért hagytuk, hogy így legyen?

Dalia László - 2017. 06. 25. 8:00:18 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Miért hagytuk, hogy így legyen?

A Cseh Tamás Program támogat zenekarokat, klipeket,és könyveket is, amelyek a könnyűzenéről szólnak. Most egy konferenciát rendeztek az A38-as hajón, "Vászonról ránk néztek" címmel a Kádár-korszak könnyűzenével foglalkozó filmjeiről. A legérdekesebbnek Csatári Bence történész "Ezek a fiataloktól a Kopaszkutyáig" című előadása ígérkezett. Nem is csalatkoztam.

Kétségtelen, a hatvanas-hetvenes években könnyebb volt a dalokat a filmeken keresztül eljuttatni a közönséghez, hiszen az állami tévé nem sok popot nyomott, s a hanglemezek is nagyon lassan jelentek meg. Állítólag maga a bakelit alapanyaga a poli-vinil-klorid is importált, kemény valutás termék volt. A filmek viszont kivételes elbánást élveztek, nagyobb szabadságuk volt, s miután Jancsó, Szabó, Fábry, Makk sorozatban hozták a díjakat a nemzetközi fesztiválokról, ők maguk és a filmstúdiók vezetői dönthették el, mi legyen a filmben, s ez a zenére is vonatkozott. Nem kellett a dalokat a Sanzon Bizottság elé vinni. Így történt, hogy Az oroszlán ugrani készül című filmben felcsendült a „Miért hagytuk, hogy így legyen” című dal, amelynek egyébként nem sok köze volt a filmhez. Csatári szerint a rendező bátorságát bizonyítja, hogy az Illés dal elhangzott a filmben, amelyben olyan sorok voltak, mint az „El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra”. Bródy egyébként nem ’56-ra gondolt, hiszen akkor még 10 éves volt, hanem a ’68-as csehszlovákiai bevonulásra. Akkor éppen egy Balaton-felvidéki turnéra indult az Illés zenekar, s három órát álltak Veszprémnél, mert vonultak a tankok.

Az Ezek a fiatalok 1967-ben helyettesítette a meg nem jelenő nagylemezeket, Bródy szerint az volt az első Illés LP, hiszen a filmzenét kinyomták bakelitre is. Banovich Tamás, a rendező még fodrászhoz is elküldte Szörényiéket, pedig ők nem szerepet játszottak. Az Extázis 7-től 10-ig két évvel később készült, s ugyanolyan fontossággal bírt a műfaj számára, pedig Kovács András többet akart, mint szórakoztatni, a szociológiát is bevetette. Vitányi Iván hosszasan, egyesek szerint túl hosszan beszélt magáról a műfajról, amelyre szerinte nem lehet igennel vagy nemmel felelni. Csatári nem tért ki Vitányi pozitív szerepére, pedig nagy szerepe volt abban, hogy nem döngölték földbe sem a beatet, sem később a táncház mozgalmat.

A Kopaszkutya mozi már egy másik történet, hiszen 1981-et írunk, sokkal többet elbírt a „tűrt” kategória, s a politikusok is sokkal nagyvonalúbbak voltak, hiszen Tóth Dezső miniszterhelyettessel az élén egy bizottság nézte meg a filmet, többek között Pándi András, Szabó B. István, Gyurkó László, Köllő Miklós jót vitáztak, s végül elengedték a filmet, vagyis bemutathatták a mozik. Ezúttal sem kérték ki a Sanzonbizottság véleményét. A szakemberek a „slendrián diktatúrának” tulajdonítják, hogy 1987-ben már az is megtörténhetett, hogy amikor Kádár és felesége a Báthory utcai vetítőben megnézték a Moziklip című Timár Péter filmet, állítólag felháborodtak a KFT Kacsamajom című klipen, mert az szerintük a szovjet rendőröket figurázta ki. Ám lehet, hogy ez csak egy kitalált pletyka, hiszen hol látták Bornaiaék szovjet rendőrt, mert miért is érdekelte volna őket a moszkvai hatóság. Egyébként az animációs figura leginkább Dr. Bubó Csőrmesterére hasonlított…

Az viszont hiteles történet, hogy bár az V. kerületi KISZ és pártbizottság valamint az ORI kérte fel Tolcsvayékat, hogy zenésítsék meg a Nemzeti Dalt, mégis 1973 és 1981 között nem került fel egyetlen lemezre sem. Ellenben, A koncert című filmbe és a dupla albumra már felkerült 1981-ben. Addig csak koncerteken játszotta az együttes, s az ott készült kalózfelvételeket játszották le iskolarádiókban, amely állítólag kiverte néhol a biztosítékot. Kétségtelen, Tolcsvay László remek zenét írt Petőfi leghíresebb verséhez.

Fotó: -a-
Lap tetejére
ニューバランス ニューバランス 574 ニューバランス 576 ニューバランス 996 ニューバランス 1400 ナイキ スニーカー ロレックス 買取 ティンバーランド ブーツ